Az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstény egyedei felelnek az állam összes, szúnyogok terjesztette emberi fertőzéséért, mint például a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. Ahhoz, hogy ezeket a fertőzéseket megállítsák, nem szükséges az ökológiai szempontból fontos helyi szúnyogokat kiirtani, elegendő a terjesztő fajt, amely mindössze 4 százaléka az össz szúnyognépességnek – no de hogy válogatják le őket?
Ebben jelent segítséget a génmódosítás, amelyről a Smithsonian Magazine számolt be. Egy oxfordi biotechnológiai cég, az Oxitech állította elő azokat a génmódosított hím szúnyogokat, amelyek utódai, amennyiben nőstényként fogantak, a módosított génjük miatt még lárvakorukban elpusztulnak. Ahogy egyre kevesebb nőstény szúnyog tud emiatt kikelni, úgy apránként elfogy e faj népessége. E módosított szúnyogokkal már végeztek terepi teszteket Brazília, Malajzia, Panama, illetve a Cayman-szigetek területén, az USA-ban 10 éves engedélyezési eljárás után most vált lehetővé.
A floridai kísérletben a génmódosított hímeket meghatározott területeken engedték szabadon, abban bízva, hogy azok a vadon élő nőstényekkel párosodva a következő generációban már érezhető hatást érnek el. Ellenőrzésként a szakemberek visszafogással győződtek meg a kísérlet hatásáról.
Ez alapján a módosított hímek a természetesekhez hasonló életmódot folytattak, hasonló területeket jártak be. A megvizsgált 22 ezer, ezek hatására született szúnyogpete alapján pedig kiderült, hogy valóban nem érik meg a felnőttkort a nőstények, vagyis a nőstényekre nézve halálos gén jól teljesített. Az elvárásoknak megfelelően 2-3 hónap alatt eltűntek a területről a génmódosított egyedek, ez az önszabályzás pedig azt jelzi, hogy a természet szempontjából valóban biztonságos a módszer.
Hamarosan újabb kísérletbe kezdenek, Florida után Kaliforniában is, összesen 2,4 milliárd génmódosított hím szúnyogot engednek majd szabadon. Florida déli részén (a Florida Keys néven ismert zátony-szigetekből álló régióban) évente néhány tucat dengue-fertőzés történik, és a szakemberek abban bíznak, hogy a génmódosított szúnyogokkal sikerülhet a természetes ökoszisztémára lehető legkevésbé káros, ám mégis hatékony módon elérni a kívánt eredményt.