Fülzúgás – lehet a gyereknek is?

A fülzúgás definíciója:

A fülzúgás (fülcsengés) egy olyan kóros hangérzet, amelyet a beteg annak ellenére észlel, hogy közben külső hang inger nem éri.

A gyermek időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülében, ill. a fejében. Ennek a hanghatásnak a színezete lehet egyfajta morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés, suhogás. Hangerejét tekintve ez a tünet lehet egy olyan zaj, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, vagy halkabb motorhang. Egyidejűleg többféle hang is felléphet. Legtöbbször csendes környezetben a kellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban képes zavarni a mindennapi életet.

Felosztását tekintve két nagy csoportot különíthetünk el.

1. csoport: objektív fülzúgás, amikor az érzékelt hang a hallószerv körüli struktúrákban keletkezik.

Ilyenkor a gyermek fül-orr-gégész számára is sokszor hallható a hang, (fonendoszkóp segíthet). Például a rágóízületi porckopásnál a rágáskor keletkező ízületi súrlódási hang a hallójáratba vezetődhet.

A következő szervi eltérések idézhetik elő:

 Éreredetű (pulzáció):

 – Verőér/visszér keringési zavarok – sokszor születéstől jelen lehetnek.

 – Érfalat érintő tumor (néha a dobhártyán áttetsző pirosas képlet látható)

 – Vénás pangás (szív-érrendszeri eredetű keringési zavar, vérszegénység, agyalapi értágulat)

 – Érelmeszesedés

 – Rendellenes lefutású főverőér

 – Hallócsonton (kengyel) megtapadó verőér

 – Kisebb ér-eredetű hurkok (fejlődési eltérés)

Külön kiemelendő egy különleges megbetegedés, amely az egyre gyakoribb elhízás mellett jelentkezhet és főleg fiatal lányokra jellemző. Halláscsökkenéssel, néha túlhallással kísért ez a megbetegedés, amelyhez fejfájás, szédülés is társulhat látás zavarokkal (papilla ödéma). Igazából a koponyán belül jön létre magas vérnyomás, amely egyébként az agyi tumoroknál szokott jelentkezni. Jóindulatú eltérés, ha időben veszik észre, mert ha a testsúlyt sikerül csökkenteni, akkor a panaszok is megszűnnek.

Izom-ideg beidegzési zavar

 – Szájpadi izomzat görcsös rángása (Sclerosis Multiplex, kiserek megbetegedései, agytörzs tumorai). Ilyenkor orrendoszkóppal, néha szájon át is látható a gyors (sokszor 60-200 ütés/perc) orrgarati finom rángás, amely a fülkürt funkciót is lerontja. Az audiológián készített nyomásváltozási görbén is jól látható a ritmikusan változó compliance. Javítható a helyzet helyileg adott izomlazítókkal, botulinum toxin befecskendezéssel.

 – Kengyel nevű hallócsontunk izmának a görcse. Oka jelenleg még ismeretlen. Ilyenkor váltakozó jellegű,súlyosabb formában kívülről is hallható érdes, morajló, ropogós hang keletkezik. Néha a dobhártya mozgatásával (Brünings) is kiváltható. Gyógyítása az élénkítő szerek kerülésével, izom lazítókkal, végső esetben a kengyel feszítő izom és a kalapácscsont feszítő izom sebészi szétválasztásával lehetséges.

Kóros fülkürt működés: (nyitott fülkürt)

Ilyenkor az Eustach kürt abnormális nyitottsága az óceán morajlásnak megfelelő, az orrlégzéssel szinkron jelentkező hang. Amikor a gyermek lefekszik, akkor a tünetek csökkennek. A nyomásváltozási görbén a légvételtől függő compliance változás jelentkezik.  A gyermek hangja ilyenkor visszhangzós, sokszor énidegen. Kialakulása hirtelen súlyvesztésnél, valamint az orrgarat besugárzás melléktermékeként lehetséges.

Krónikus fülkürthurutnál a lágyszájpad izmainak működési zavara áll a háttérben. A kattogó hang mellett telítettség érzés is jelentkezik a fülben. A lágyszájpadi záródási zavaron túl az orrgarat szöveti elváltozását (tumor) is ki kell zárni. 

2. csoport: szubjektív fülzúgás, amikor a hangélményt csak a gyermek érzékeli. (jóval gyakoribb)

Lehet egy vagy kétoldali. A fiú és a lány arány 1:1. Halláscsökkenést a megbetegedés nem okoz. Pulzáló fülzúgásnál az érzékelt hang lüktető jellegű, vagy zúgó színezetű. Ilyenkor ér eredetre gondolhatunk. A háttérben megemelkedett, vagy turbulensé vált éráramlás diagnosztizálható a hallószervi struktúrák mellett. Mind objektív, mind szubjektív formája is ismeretes.

Fajtái:

Fül eredet:

 – halláscsökkenés (fülzsír, zajkárosodás, Meniére megbetegedés, Akusztikus neurinóma)

 – Hallószervre ható toxikus gyógyszerek, vagy származékaik.

Idegpálya sérülésből adódó:

 – fej trauma (ostorcsapás),

Metabolikus eredet:

 – pajzsmirigy megbetegedések, Hyperlipidémia, B12 vitaminhiány,Psychés eredet: depresszió, szorongás

Fertőzés:

 – meningitisz, (szifilisz)

  – Zajártalom krónikus formája gyermekkorban fülzúgást (Mp3-5 lejátszók) eredményezhet.

Néha akut formája is jelentkezhet valamilyen dörej, robbanás kapcsán (labda-gumi defekt). A hallócsontláncolat sérülésén túl a belső fül is érintett lehet. Vezetéses halláscsökkenés kíséri ilyenkor a fülzúgást. A középfülgyulladások 3 %-ban tinnitus is megjelenik, mint időszakos tünet.

A vezetéses halláscsökkenés különféle formái: hallójáratot eltömítő kompakt fülzsír, gennyes középfülgyulladás, dobüregi folyadék, hallócsontláncolat meszes fixációja, dobhártya szakadás, hallójárat gyulladás a háttérzajt csökkenti, így a normális hallószerv melletti (belső) zajokat felerősítheti. A kiváltó okot gyógyítva a belső hangok megszűnnek, így a zúgás is.

További szubjektív tinnitust eredményez az agykéreg hiperérzékenysége, amikor önmagába visszafutó körök keletkeznek.

Abnormális kapcsolat jöhet létre a csiga szintjén, amikor a szőrsejtek hiperaktív érzékenységet tanúsítanak, vagy a csigából elvezető idegrostban, vagy magában a felszálló pályában, esetlegesen a halásért felelős agykéreg szintjén.

Valahogy, úgy kell elképzelnünk, mint amikor a bakter házát, ha megvesszük, minden éjjel felébredünk a vonat érkezésekor. Amennyiben az agyunk képes lapozni, akkor csak akkor ébredünk fel, ha a vonat nem a menetrend szerint érkezik.

Gyermekkori vonatkozásban nézve a fent említett különféle formákat láthatjuk, hogy a keringészavar könnyebb kizárhatóságán kívül szinte minden fajta előfordulhat, ami a felnőtteknél is panaszt okoz.

Kezelési lehetőségek:

Szervi háttér megbetegedés (középfülgyulladás) kezelésével a fülzúgás is megszűnik. A krónikus fülzúgás kezelésének az alapja a “Tinnitus Retraining Terapia” (TRT), ami átképzést, azaz az agy áthangolását jelenti. “A tinnitus retraining” terápia során zajgenerátort, pszichoterápiát, szükség esetén gyógyszeres kezelést és egyénre szabott relaxációs gyakorlatokat végzünk. Ezeknek a segítségével tudja a beteg a fülzúgását a tudata alá száműzni.

Azt a régen ismert tényt használjuk fel, hogy az idegsejtek a hallópálya ingerátkapcsolási pontjain át összeköttetésben állnak a hallópályán kívüli agyi területekkel. Sokszor a fülzúgásért tehát nem a fül, hanem inkább az agy működészavara a felelős.

Halk zene, az elalvást zavaró fülcsengést elfedheti. Jó hatású az enyhe altató és nyugtató is. Minél régebbi a fülzúgás, annál kisebb a remény a megszüntethetőségre.

Gyermekeink a rohanó világunkban megtanultak minden szélsőséges hang helyzethez alkalmazkodni. Az esetlegesen megjelenő fülzúgásukat sem tekintik kórosnak a mindennap forgatagában, így nem is említik sok esetben a szülőknek. A korai diagnózis itt is fontos lenne az esetleges oki háttér mielőbbi kizárása végett.

Természetesen szülőként, ha rákérdezünk, beszélünk a problémáról, akkor a gyermekünk részletesen beszámol az egyébként nem kórosnak vélt fülzúgásáról. Gyermekgyógyászati szempontból is kiemelendő, hogy bármilyen kórtörténetet veszünk fel a gyermekünkről (akár az aktuális érettségi szint ellenőrzése) a halláspanasz gyanúja esetén kérdezzünk rá a fülzúgásra is.

Dr. Garay Zsolt, Heim Pál gyermekkórház