Folyamatosan csökken a cápák száma az óceánokban
Módosítva: 10/9/2024 1 perc AktuálistermészetÁllatokÁllatvédelemtermészetvédelemveszélyeztetett fajhalakÖsszes cikk
A cápák kifinomult érzékszerveik révén minden szokatlant felfedeznek környezetükben, a túlhalászat világában ugyanezen képességük viszont veszélyt jelent.
Nathan Pacoureau, a Simon Fraser Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban azt írják, 1970 óta elképesztő arányban, 71 százalékkal csökkent az óceáni cápák és ráják globális populációja. Ennek fő oka a halászat. Előfordul, hogy direkt cápákra vadásznak, de gyakran járulékos fogás áldozatai, például tonhal halászat közben.
A szakértők 57 globális adathalmazt hívtak segítségül elemzésükhöz. A vizsgált 31 fajból 24-et a kihalás fenyeget, három pedig súlyosan veszélyeztetett. „Az elmúlt 50 év igen pusztító volt a globális cápapopulációkra nézve” – mondta Pacoureau.
A cápák és ráják esetében komoly problémát jelent, hogy – a halak többségével ellentétben – jellemzően éveknek kell eltelnie, mire az egyedek ivaréretté válnak. Az állatok ráadásul viszonylag kevés utódnak adnak életet. Mindez azt jelenti, hogy a populációk csak nagyon lassan tudnak regenerálódni.
Az 1950-es évek óta egyre több halászhajó járja a tengereket, a vízbe merített hálók pedig sokszor odavonzzák a cápákat és rájákat. Bár a klímaváltozás és a szennyezés is veszélyezteti az élőlényeket, a fő problémát továbbra is a halászat jelenti. Ezen állatok gyakran ökoszisztémájuk csúcsragadozójaként funkcionálnak, eltűnésük így beláthatatlan hatásokat gyakorolhat a táplálékláncra.
Forrás: ng.hu
A cápák kifinomult érzékszerveik révén minden szokatlant felfedeznek környezetükben, a túlhalászat világában ugyanezen képességük viszont veszélyt jelent.