Bálnaének segíthet a földrengések előrejelzésében

Az Oregon Állami Egyetem kutatói a tengeri élővilágra káros hatású „légpuskás” eljárást helyettesítő, illetve kiegészítő módszert találtak a tengerfenék szeizmikus felmérésére. A „légpuskás” eljárásban persze nem puskával, hanem annak elvén működő, sűrített levegős hullámforrással dolgoznak a szakemberek: a készülék a sűrített levegő segítségével egy lökéshullámot generál a víz alatt, amely azután a tengerfenékkel, illetve az üledékrétegekkel kölcsönhatásba lép, és a visszaverődését, szóródását mérve szeizmikus tomográfként jelzi, mi található a tengerfenék alatt.

A barázdásbálna éneke az egyik legerőteljesebb állati hang, és rendkívül nagy távolságokból is detektálni lehet. Az oregoni kutatócsoport olyan bálnaénekeket elemzett, amelyeket a tengerfenéki szeizmikus mérőállomások rögzítettek, és azt derítette ki, hogy a vízben terjedő hangokon túl a földkéreg mélyéből visszaverődő jelek is tartoznak a bálnák énekéhez. E jelek segítségével a tengeraljzat rétegeinek vastagságát, és más, a szeizmikus felmérések során vizsgált tulajdonságát lehet feltárni, mondta el John Nabelek, a tanulmány egyik szerzője.

„Korábban a bálnaéneket a bálnák megtalálására, vagy a viselkedésük megismerésére használták, de mi úgy véltük, a földkéreg vizsgálatára is alkalmasak lehetnek e jelek” – magyarázta Nabelek. „Felfedeztük, hogy a bálnaénekkel kiegészíthetőek a passzív szeizmikus felmérések adatai.” A tanulmány elméleti módszertani leírás az új vizsgálati lehetőségről.

A kutatók 54 óceánfenéki szeizmikus állomás által detektált földrengéseket tanulmányoztak, és gyakran észlelték az állomások által rögzített jelek közt a bálnák igen erős jelet hagyott énekét. „Minden egyes bálnahang után megjelent a földkéregből visszavert jele is” – mondta Nabelek.

A bálna hangja oda-vissza verődik az óceán felszíne és a feneke közt, és a hangok energiájának egy része szeizmikus jelként átjut az aljzaton. Ez a szeizmikus jel aztán végigutazik a kéreg rétegein, visszaverődik és szóródik a különböző kőzetanyagokon. A szeizmométerek ezeket rögzítik, majd a rögzített jelek elemzésével kideríthető a földkéreg felépítése, ebből a szempontból ugyanúgy működik a bálnaének jele, mint a mesterséges lökéshullámoké, amelyeket a „légpuskás” felmérés során keltenek.

Ha három szeizmométer is rögzítette egy bálna énekét, akkor ebből nemcsak a bálna elhelyezkedése számítható ki, hanem a földkéreg szerkezete is feltárható. Ez utóbbira azért van szükség, mert például pont Oregon partjai közelében rendkívüli erősségű, pusztító hatású rengések is kipattanhatnak, ezek cunamit idézhetnek elő. A cunamik kialakulásában jelentős szerepe van a tenger alatti üledékek áthelyeződésének (víz alatti lejtőomlásoknak), így ha az üledékrétegek szerkezete ismert, a katasztrófákra is jobban fel lehet készülni.

A hagyományos módszerű szeizmikus felmérések sokszor igen költségesek, és nem is mindenütt lehet elvégezni úgy, hogy a tengeri élővilágot ne zavarják a mesterségesen keltett lökéshullámok. A bálnaénekek elemzése, amennyiben sikerül a folyamatot automatizálni, hatékony alternatívát jelenthet a hagyományos módszer kiegészítésére. A kutatók szerint érdemes lenne mesterséges intelligencia segítségével elvégezni az elemzéseket, ennek a módszerét kellene mielőbb kifejleszteni.

Forrás: ng.hu