Mikor kell elvinni először a gyermeket fogászati kezelésre, mi történik ilyenkor?
Saját praxisomban azt szoktam ajánlani a szülőknek, hogy a tejfogak áttörése után, 3 éves kor körül bátran hozzák el panaszmentes csemetéjüket egy olyan alkalommal, amikor a szülők fogát kezelem. Lássa a gyermek, hogy a mama, papa fogát gyógyítom! Mivel a szülőknek sem fáj a kezelés, könnyű őket rávenni, hogy próbálják ki a „liftes” széket és a „csiklandozó gépet” (víz- levegőfújó eszköz). Ha sikerül felkelteni a kíváncsiságukat, szívesen nyitják ki a szájukat. Az első alkalommal inkább csak barátkozunk, átnézem a fogakat, a száj állapotát, majd a szülővel megbeszéljük a további teendőket, és nagyon megdicsérem a gyereket a bátorságáért. Ha évente egyszer így megjelenünk a fogorvosnál, aki még ellenőrzi is a fogak állapotát, a gyerek nem fog félni, mire valóban szükséges lehet egy-egy beavatkozás.
A szülők többségének már régen volt tejfoga. Mi az, amire különösen oda kell figyelni a gyerekek fogápolása során?
A szülő feladata a gyermek fogainak tisztítása az óvodáskor végéig, de később sem árt az ellenőrzés! Amint megjelennek az első tejfogak, ideje elkezdeni a fogmosást megfelelő bébifogkefe és -fogkrém használatával. Mindig az életkornak megfelelő (gyermek) fogkefét kell használni a megfelelő mennyiségű és minőségű fogkrémmel. Így elkerülhető a fogkrém lenyelése miatti túlzott fluoridbevitel, ami a maradó fogakon foltosodást okozhat. Az elhasználódott fogkefét 3-4 havonként, fertőző betegség után azonnal ajánlatos cserélni. Esti fogmosás után már semmit ne egyen-igyon a gyerek – ha máshogy nem megy az elalvás, a cumiba maximum tiszta vizet tegyünk!
Miért fontos a barázdazárás, és mikor ajánlott?
Elsősorban a mélyen barázdált fogak esetében bír nagy jelentőséggel, alkalmazásának szükségességét a fogorvosi vizsgálat eredménye dönti el.
Az őrlőfogak rágófelszínén található barázdák egyedileg változó mélységűek, a mély barázdák alján gyakran mikroszkopikus repedések találhatók, amelyek keskenyebbek, mint a fogkefe sörtéi ezért nem tarthatók tisztán. A barázdazárt felületek ezzel szemben simák, és ezáltal könnyen tisztíthatók. Barázdazárást követően nem tudnak megtelepedni a baktériumok, a fogfelület könnyen tisztíthatóvá válik, ezáltal védelmet biztosít a fogszuvasodás ellen.
A barázdazárást egészséges maradó fogon, lehetőleg a fog áttörését követő hat hónapon belül célszerű alkalmazni, tehát 6 éves kortól folyamatosan 18 éves korig. A félévenkénti ellenőrzéseken mindig javasolt az újonnan előtört fogak barázdazárása, illetve a már meglévő barázdazárások folyamatos ellenőrzése, és szükség esetén cseréje.
Mikor lehet/érdemes fogszabályzással foglalkozni?
A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikájának a kialakítása, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése, amelyek a fogak és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhatnak. A rendellenes harapásnak hatása van a rágásra, a fogmosásra, a mosoly megjelenési formájára, és arra, milyen érzést kelt bennünk a fogsorunk. A kusza fogakat ugyanis sokkal nehezebb alaposan tisztítani, aminek következményeként megjelenhet a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A kiálló fogak könnyebben letörhetnek, a keresztharapás pedig rossz irányú növekedést és egyenetlen fogsort eredményezhet. A nyitott harapás miatt kialakulhat a nyelvlökéses nyelés, és egyes beszédhibák.
Az első fogszabályozási vizsgálatnak lehetőleg 7-8 éves korban meg kell történnie. Addigra kinőnek az első maradó őrlőfogak, és stabilizálódik a hátsó harapás. Ekkor a szakorvos gondosan feltérképezheti az első-hátsó és az egyes oldalsó fogak egymáshoz való viszonyát. Kiderülhet például, hogy a már kibújt metszőfogak esetleg túlharapást, nyitott harapást, fogtorlódást, vagy a mosolygásnál túlzottan kilátszó ínyt okoznak. Ilyen kis gyerekeknél nem feltétlenül szükséges rögtön fogszabályzás, de az alapos vizsgálat előre jelezheti a legideálisabb kezdési időpontot.
Milyen problémákat vethet fel a bölcsességfog növekedése?
A bölcsességfog növekedése eleve fájdalommal járhat, ha kevés a hely, vagy ha nem megfelelő irányban áll a fog. Nyomhatja az előtte lévő fogat, vagy ha nem tud teljesen előtörni a ráboruló íny alatt, gyulladás alakulhat ki, ami igen nagy fájdalommal jár. Nem utolsósorban – bár utolsó a sorban – képes az előtte többé-kevéssé szabályosan álló fogakat előrébb tolni vagy tengelyük mentén elfordítani, ami szabálytalan fogívhez vezet.
Mikor kell kiszedni a bölcsességfogakat? Mire kell vigyázni a beavatkozás után?
Röviden:
Minden foghúzás után tilos a húzás helyét piszkálgatni, szívogatni, öblögetni. A húzás helyén képződő alvadék a legjobb gyógyír a friss sebre! Öblögetéssel ezt a természetes „pakolást” távolítjuk el, és ilyenkor újul ki a vérzés. Ha piszkáljuk az alvadékot, az könnyen elfertőződhet, begyulladhat. Nehezebb húzások esetén javaslom a jegelést (minden fél órából 10 percig az érintett területet kívülről, patikában kapható hűtő-párnával kell borítani, majd 20 percre vissza kell tenni a párnát a mélyhűtőbe). Tej, illetve tejtermékeket lehetőleg egy hétig kerülni ajánlatos. Fájdalom, váladékozás, láz esetén a kezelőorvost tessék hívni!
Mi a teendő akkor, ha valakinek egy sikeres fogszabályzás után a bölcsességfogai újból összekuszálják a fogsorát?
Esete válogatja. Általában ki szoktuk húzni a bölcsességfogat, és újból felteszünk egy rögzített fogszabályzó készüléket. A második fogszabályzó kezelés már nem szokott annyi ideig tartani, mint az első. A legszerencsésebb azonban esélyt sem adni ennek a második kezelésnek, és még a fogszabályzás előtt gondoskodni kell a bölcsességfog eltávolításáról.