Érzéstelenítő és tömőanyag is okozhatja
A fogászati allergiákat két alapvető csoportba soroljuk: a kezelés során azonnal vagy nagyon rövid időn belül fellépő reakciók, illetve a késői, több hét, hónap, vagy akár év múlva megjelenő allergiák – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Az allergiás reakciókat elsősorban a fogászati kezelés során felhasznált gyógyszerek okozhatják: helyi érzéstelenítők, fertőtlenítők, helyi kezeléshez használatos szerek.
Ilyenek például a formaldehid, melynek irritatív és allergiát kiváltó hatása egyaránt ismert. Széles körű ipari és mezőgazdasági használata mellett az egészségügyben fertőtlenítőszerként használatos. A kolofóniumot lenyomati anyagok, polírozó szerek tartalmazhatják.
Az eugenolt különböző fogászati kezelőszerek, cink-oxidos cementek tartalmazzák.
Okozhatnak hirtelen, néhány órán belül fellépő allergiás tüneteket az újabban gyakran használt fehér színű, fényre kötő tömőanyagok is.
A rövid időn belül jelentkező allergiás reakció jellemző tünete a beavatkozás helyén vagy közvetlen környezetében kialakult vizenyő. Amennyiben a vizenyő terjed, testszerte kiütések jelentkezhetnek, nehézlégzés alakul ki, az elsősegély után azonnali orvosi kezelés indokolt.
Implantátumok és amalgámtömés
A fémallergiák megszaporodása egyértelmű, 10 év alatt a növekedés mértéke 14-26 százalék közötti. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a bizsuk és piercingek viselésének elterjedése és az implantációs technikák térnyerése – mondta el a főorvosnő. A késői allergiás reakciók okozói döntően a fémek, elsősorban nikkel, de lehet króm, kobalt, arany, réz, ritkán titán is. A nikkel-túlérzékenység gyakran társul króm- és kobalt-érzékenységgel, valamint palladium- és rézallergiával. A szájüregi tünetek és az ajkak kiszáradása, berepedezése, kisebesedése mellett a nikkeltartalmú fémekkel való érintkezés helyén (kézen, alkaron, nőknél nyakon, fül környékén) kialakuló jellegzetes bőrtünetek hívhatják fel rá a figyelmet. A késői allergiás reakciót okozó anyagok közé sorolható a már ritkán használt amalgám és higany is. A higanyt a gyógyászatban konzerválószerként használják, de ezenkívül számos más területen alkalmazzák (rozsdavédők, galvanizáló anyagok, aranyozók, ezüstözők, festékek). A fogászatban az amalgám tömések alkalmazása idején növekedett meg a higany által okozott allergiás problémák száma (a higany toxikus hatása is ismert).
Az előző csoportban említett, fényre kötő tömőanyagok okozhatnak késői allergiás reakciót is.
A tünetek ez esetben a szájban elhúzódóan jelenlévő sebek, fekélyszerű elváltozások, más esetben – igen gyakran – tartósan fennálló égő, csípő érzés formájában jelentkeznek. A panaszokat rendszerint az őket kiváltó pótlás vagy tömés eltávolítása teljesen megszünteti.
Fogorvos előtt allergiavizsgálat?
A panaszok hátterében fennálló okok, illetve a későbbi problémák megelőzésének érdekében a fémekre allergiás egyének számára ajánlott epicutan (rátevéses) teszt elvégzése nagyobb fogászati beavatkozások – implantátum, fogbeültetés, tömések – előtt.
Amennyiben tehát előfordult már egy-egy nyaklánc vagy fülbevaló viselése során fellépő bőrpír, viszketés érdemes allergológus szakorvost felkeresnünk. A teszt elvégzése során a beteg tünetmentes hátbőrére készen kapható kamrás tapaszok segítségével a vizsgálandó anyagokat felragasztjuk. A leolvasás a felhelyezést követő 24., 48. és 72. órában történik.
Az allergének pontos azonosítása nem csak fogászati kezelések, de nagyobb műtétek, protézisek behelyezését megelőzően különösen javasolt, hiszen túl az anyagi veszteségeken, a beteg életminőségét is nagy mértékben befolyásoló tényezőről van szó.