Fogápolási tanácsok kezdőknek és haladóknak

Hányszor kell fogat mosni egy nap?

Amennyiben egy idealizált szituációt kellene leírnom, akkor minden egyes étkezés után érdemes lenne fogat mosni. Azonban már a napi háromszori (reggeli, ebéd és vacsora utáni) alapos szájápolással is nagyon jó higiéniai szintet lehet elérni és fenntartani.

Mivel és hogyan mossunk fogat?

Szerintem minden a gondos technikán múlik. Sokan úgy vélik, hogy minél erőteljesebben „sikálnak”, annál jobb eredményt érhetnek el vele.  Azonban a friss lepedék puha, és emiatt könnyű eltávolítani, akár gyengéd mozdulatokkal is, ezáltal megkímélhetjük fogunkat a túlzott koptatástól és ínyünket a mechanikai ártalmaktól. Komolyabb erőbehatást a fogkő-eltávolítás kíván, de azt bízzuk szakemberre. Éppen ezért én a legpuhább, tömött sörtéjű fogkeféket javaslom. A középerős is elfogadható, de az erős fogkeféket semmiképp nem ajánlom. A fogkefén túl pedig elengedhetetlen a fogselyem, fogköztisztító kefe, a nyelvkaparó és szájvíz használata is. A gyakori és gondos fogmosás a fogazat megőrzését szolgálja, azonban ha ezt hanyagul tesszük, akkor számolnunk kell a fogszuvasodás, a fogkőképződés, a túlzott fogkopás és az ínyvisszahúzódás problémájával.

Milyen rossz fogmosási technikákkal találkoztok?

Legtöbb páciensem szereti marokra fogni a fogkefét, azonban ilyenkor nehezebb kontrollálni a precíz mozdulatokat és a kifejtett erő nagyságát. Érdemes tollszárfogásban fogat mosni, mert ezzel a módszerrel elejét vehetjük a „sikálásnak”, óvatosabbak vagyunk. Létezik lepedékfestő szájvíz vagy tabletta, ami elszínezi a fogakat ott, ahol szükség lenne további tisztításra a kellően el nem távolított lepedék miatt. Aki nem tudja, hogy jól mos-e fogat, annak érdemes fogmosás után kipróbálni utóbbiakat.

Milyen gyakran cseréljük a fogkefénket?

Háromhavonta érdemes fogkefét váltani. Túl erős fogmosáskor a sörték elkezdenek idő előtt szétállni, ebből észrevehető a helytelen technika. Amennyiben pedig három hónap után is még egyben van, akkor érdemes megnézni, hogy mennyire is hatékony a választott fogmosási módszer.

Mennyiben kell változtatni a szájápolási módszereken, ha valakinek fogpótlása van?

Sokaknál a fogmosás véget ér a fogkefénél – pedig igazából ott kezdődik. A fogkefe csak a fogak külső részeit tisztítja meg. A fogak közé viszont még a fogkefe sörtéje sem jut el. Sajnos, ha nem használunk fogselymet, egy idő után számíthatunk a fogszuvasodásra. Implantátum, protézis vagy más fogpótlás esetén is ugyanezek a lépcsőfokok: fogkefe, fogselyem, fogköztisztító kefe és végül a szájvíz, ami csak akkor működik, ha tiszta a felület, hiszen nem hatol át sem a fogkövön, sem a lepedéken.

Sokan panaszkodnak arra, hogy a fogselyemtől vérzik az ínyük.

Az elején ez természetes, mert gyulladásban van az íny, és így reagál a mechanikai ingerekre. Két-három nap után, ahogy enyhül a gyulladás, a vérzés is elmúlik. A fogselymet azonban óvatosan kell használni, ugyanis a fogak érintkeznek és amennyiben megfeszül a fogselyem, és mi erővel akarjuk mélyebbre juttatni, akkor a kontaktponton átérve belevághatunk ínyünkbe.

Vannak olyan ételek, amelyek után nem javasolt azonnal a fogmosás?

A savas ételek, italok után érdemes várni fél-egy órát. Ezek az anyagok maró hatásuk révén kikezdik a zománcot, ami kicsit felpuhul. Amikor mossuk a fogunkat, akkor a felpuhult részt akár le is dörzsölhetjük. Ez természetesen mikroszkopikus mennyiség, de az évek során ez a sok kicsi is elég, hogy bajt okozzon. Szerencsénkre a nyál tele van ásványi anyagokkal, amik visszaerősítik a zománcot, de ehhez kell egy kis idő. Kompromisszumos megoldásként S.O.S. helyzetben használjunk szájvizet.

A fogak tisztításán kívül mire kell még figyelnünk a szájápolásnál?

Mindenki a fogakról beszél, de a legtöbb baktérium a nyelven és a szájüreg lágyrészein van. A nyelven lévő fehér réteg felel többek között a szájszagért is. Létezik külön nyelvtisztító kefe, amivel ez eltávolítható, továbbá a szájvíz is elősegíti az itt lévő mikroorganizmusok számának a csökkentését.

Mennyiben helyettesítheti a rágózás a fogmosást?

Amikor étkezés után nem tudunk fogat mosni, bevehetünk egy rágót. Ez többé-kevésbé megtisztítja a fogfelszínek egy részét (de a fogak közé nem megy be, ezt ne felejtsük el), illetve van egy nyáltermelést stimuláló hatása, aminek köszönhetően a baktériumok által termelt savak gyorsabban eliminálódnak a szájüregből. Sokan a szájszag ellen használják. A szájszagnak különböző okai lehetnek: gyomor- és bélrendszeri panaszok, de a szuvas fogak, fogágy problémák is okozhatnak rossz leheletet. A rágó ennek csak tüneti megoldása lehet. Egy dolgot érdemes még észben tartani, hogy ha egész nap rágózunk, feleslegesen koptatjuk az állkapocs ízületünket. Ezen kívül a savtermelésünk is megnő, ami a gyomornak sem jó.

Milyen következményei lehetnek, ha rosszul mosunk fogat?

Két különböző betegségtípusra oszthatjuk fel a fogorvosi problémákat: beszélhetünk szuvasodásról és fogágy betegségekről. Sajnos kezdeti fázisban mindegyik szinte panaszmentes. Az ilyen tünetmentes elváltozások feltérképezése érdekében szoktuk javasolni a rendszeres fogorvosi vizsgálatokat, hiszen így megelőzhetőek a nagyobb gondok. Sokan a genetikára fogják a problémákat, de ez elenyésző részben igaz. Döntően mi vagyunk a felelősek azért az állapotért, ami a szánkban uralkodik. Helyes szájápolással és rendszeres, félévente történő kontrollal jó eséllyel lesznek hosszú távon is egészségesek a fogaink.