A fejfájás típusai: mit érdemes tudni róluk?

A fejfájás során nem az agy fáj

Fontos tudni, hogy a fejfájás során nem az agy fáj, az agyban ugyanis nincsenek a fájdalomérzetért felelős receptorok és idegvégződések. A fájdalom eredete tehát nem az agy neuronjaiban van, hanem az erek, az agyat körülölelő kötőszöveti hártyák, illetve a fej izmai lehetnek felelősek érte.

A fejfájás típusai – elsődleges és másodlagos

Az orvostudomány elsődleges és másodlagos fejfájást különít el. Az elsődleges fejfájás vagy neurológiai fejfájás során a fejfájás maga a betegség. A másodlagos fejfájás során pedig egy különálló probléma tünete a fejfájás, a problémát megszüntetve pedig a fejfájás is elmúlik.

Az elsődleges fejfájás típusai

Tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájás: az esetek közel 80%-ban erről a típusról van szó. Ez a nagyrészt fiataloknál kialakuló probléma nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat, a tünetek fennállásának idejében pedig óriási különbségek lehetnek. Van, hogy csak pár percig jelentkezik a fájdalom, míg más esetekben több napig is fennállhat.

A legtöbbször nappal jelentkező tenziós fejfájás szerencsére az enyhébb fejfájástípusok egyike, bár ez is roppant kellemetlen lehet, illetve lehet krónikus is. A fájdalom jellemzően halánték- vagy homloktájékon jelentkezik tompa, szorító érzés formájában. A tenziós fejfájás relatíve ritkán produkál kísérő tüneteket, amelyek az alábbiak lehetnek:

• Alvásproblémák, kimerültség
• Kedvetlenség, nyomottság, ingerlékenység
• Nyomásérzékenység a vállon, nyakizmokon és a fejbőrön
• Étvágytalanság

A tenziós fejfájás pontos oka nem tisztázott. Valószínű, hogy a tünetek kialakulásában szerepet játszhatnak mentális problémák (túlzott stressz, szorongás, depresszió), alvászavarok, a fizikai aktivitás hiánya, a rossz testtartás, de még bizonyos gyógyszerek is (túlzott mértékben szedett fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentők).

A tenziós fejfájás kezelése vény nélkül kapható gyógyszerekkel történik, bár fontos, hogy ne szokjunk rá ezek túlzott használatára. A friss levegőn történő fizikai aktivitás szintén enyhítheti a tüneteket.

Migrénes fejfájás

A migrénes fejfájás migrénes rohamok formájában jelentkezik. Tipikusan gyermek- vagy tizenéves korban alakul ki, és a harminc-negyvenéves korosztályt sújtja leginkább. A betegség körülbelül a népesség tizedét érinti, és a tenziós fejfájáshoz hasonlóan a nőknél gyakoribb. A fájdalom általában mérsékelt vagy erős, és legtöbbször féloldali.

A migrénes rohamok kiváltotta pulzáló fájdalom fény- és hangérzékenységgel jelentkezik és mozgás hatására romlik. A rohamok alatt az érintettek sokszor képtelenek a napi tevékenységek ellátására. Ezért gyakran előfordul, hogy egy-egy erősebb rohamot csak csendes, sötétített szobában képesek átvészelni a migréntől szenvedők. A rohamok hossza eltérő, van, hogy csupán néhány óráig tartanak, máskor több napba telik, mire elmúlnak.

A migrénes rohamok egy része aurás migrén, amely fényjelenségekkel (látást zavaró sötét vagy homályos foltok, szikrák stb.), illetve egyéb tünetekkel (szédülés, a végtagok zsibbadása) járhat. Súlyos formáiban előfordulhat gyengeség, szédülés, egyensúlyzavar, illetve beszédzavar is.

A migrén kialakulásának pontos okai még nem tisztázottak. Az arra hajlamos személyeknél kiválthatja stressz, kialvatlanság, időjárás-változás, egyéb betegségek, alkoholfogyasztás, bizonyos ételek, illetve allergiás reakciók is.

A migrénnel élők számára fontos, hogy a megfelelő életmódi változtatásokkal (testmozgás, relaxációs módszerek, elegendő mennyiségű és minőségű alvás, tudatos táplálkozás) csökkentsék a rohamok kialakulásának valószínűségét. A rohamok során pedig fájdalomcsillapító gyógyszerek, illetve hűvös borogatás segítségével enyhíthetjük a tüneteket.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás az egyik legerősebb fájdalommal járó fejfájástípus. Legtöbbször 20-40 év közötti férfiak körében fordul elő, és nagyobb valószínűséggel érinti a dohányzókat. A fejfájás itt is rohamok formájában jelentkezik, amelyek többhetes időszakban napi rendszerességgel fordulnak elő. A cluster fejfájás tipikusan egyoldali, és jellemzően más tünetekkel együtt jelentkezik:

• Egyoldali könnyezés
• A szem kivörösödése és a pupilla szűkülete
• Orrdugulás, orrfolyás
• A szemhéj bezáródása és lógása

A cluster fejfájás esetén sem tiszta, hogy pontosan mi okozza. Ami biztos, az az, hogy a stressz, az alkoholfogyasztás, illetve az erős fényhatások ki tudják váltani a rohamokat.

A fájdalom a rohamok során csupán kifejezetten erős fájdalomcsillapítókkal, illetve adott esetben oxigén-belélegeztetéssel, injekciókkal (pl. helyi érzéstelenítéssel) enyhíthető. A megelőzés pedig életmódi változtatásokkal, illetve bizonyos gyógyszerek folyamatos szedésével történhet.

Másodlagos fejfájás

A másodlagos fejfájás típusai a kiváltó betegség alapján azonosíthatók

A másodlagos fejfájások kategorizálása a fejfájást kiváltó betegségek típusa alapján történik. Ezek többfélék lehetnek:

Szemészeti problémák

Az anatómia eltérések, például a rövidlátás, a távollátás és a tompalátás járhat fejfájással. Az is gyakori, hogy valaki hord szemüveget, de mivel nem megfelelő annak dioptriás értéke, így a szem nem tud megfelelően fókuszálni és fejfájás alakul ki. De az is előfordul, hogy a szemizmok túlterheltsége, folyamatos feszülése áll a tünetek hátterében.

Végül pedig meg kell említeni a szemet érintő betegségeket, például a szemüregi nyomás fokozódásával járó zöldhályogot (glaukóma), illetve a különféle gyulladásos betegségeket, például a látóideg vagy a szivárványhártya gyulladását: ezek szintén gyakran járnak fejfájással.

• Fül-orr-gégészeti problémák
• A másik nagyon gyakori kiváltó okot a különféle fül-orr-gégészeti megbetegedések jelentik:
• Fülgyulladás: mind a középfül-gyulladás, mind a külső hallójárat gyulladása járhat fejfájással.
• Arcüreggyulladás: a legtöbbször baktérium- vagy vírusfertőzés okozta arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) későbbi szakaszában az arcüregek elzáródásával és a folyadék felgyűlésével jár, ami fejfájást okozhat.
• Torokgyulladás: az egyik leggyakoribb felső légúti megbetegedés, a torokgyulladás is járhat fejfájással.

A fentieken túl meg kell még említeni a nagyobb kategóriába nem sorolható problémákat:

• Fejet ért trauma, koponyasérülés, agyrázkódás
• Magas vérnyomás
• Cukorbetegség
• Tumor
• Agyérbetegség
• Alvási apnoé
• Nyaki degeneratív gerincbetegség
• A fájdalomcsillapítók túlzott szedése
• Pajzsmirigyproblémák
• Másnaposság

Mikor forduljon orvoshoz?

A fejfájás ritkán súlyos probléma: általában magától elmúlik, illetve fájdalomcsillapítókkal kezelhető. Amikor azonban nem vagyunk hajlamosak fejfájásra, mégis erős, szokatlan tüneteink vannak, érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy feltárjuk a probléma gyökerét, illetve kiszűrjük az esetlegesen veszélyes háttérbetegségeket.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható fájdalomcsillapítókat!

Borítókép: freepik.com