A XXI. században egy olyan iskolás, aki nem panaszkodik fejfájásra, szinte ritkaságszámba megy. Míg 2013-ban a fejfájás három hónapos vizsgálati idő alatti prevalenciája a 12–15 évesek körében66–71 százaléknak adódott, addig ez jelenleg 72,3 százalék körüli – a legfrissebb Németországi adatok alapján. A trendet egyéb európai országokban (pl. Finnország) végzett vizsgálatok adatai is alátámasztják.
A hetedik osztályosok körében gyakori, a fejfájásra panaszkodók 48,8 százalékát érinti a tenziós típusú fejfájás; a fejfájások fennmaradó hányadáért döntően a migrén tehető felelőssé. aminek az előfordulási gyakorisága a lányok körében magasabb, mint a fiúknál. A migrén a fejfájásra panaszkodó lányok 56,9 százalékánál van jelen.
A kutatók több mint 2000 iskolás adatainak a feldolgozása alapján arra jutottak, hogy a fejfájós gyermekek (szülei) ritkán fordulnak orvoshoz. Az érintett gyermekek csak kevesebb, mint fele keres fel orvost a problémájával. Sajnálatos, hogy számos esetben, elsősorban tenziós típusú fejfájásnál – orvoshoz fordulás esetén – sem korrekt a diagnózis.
Sok szakember a komputer- és okostelefon-használat megnövekedett gyakoriságára vezeti vissza a fejfájás gyakoribbá válását. A szociális kapcsolati háló állandó online üzemmódja a gyermeket érő ingerek telítődéséhez és szellemi megterheléshez vezethet, ami a gyermek energiaraktárainak a kimerülésében nyilvánulhat meg. Mindezt számadatok is alátámasztják: míg a migrénes iskoláskorúak 26,7 százaléka használ naponta legalább 3 órán keresztül okostelefont, addig a nem migrénesek körében ez az arány mindössze 16,6 százalék.
Úgy tűnik, hogy bizonyos életmódfaktorok, így a megfelelő alvásidő, a relaxációs technikák elsajátítása és a rendszeres étkezések szerepet játszanak a fejfájások megelőzésében, azok előfordulási gyakoriságának csökkentésében. Továbbá, a megfelelő mértékű folyadékbevitel, az alkohol- és kávéfogyasztás kerülése és a fizikai aktivitás megléte is lényeges tényezők.
Miközben a nem migrénes gyermekek 70 százaléka arról számolt be, hogy rendszeresen reggelizik, addig ez az arány a migrénes kortársaik körében csak 57,1 százalék.
Mivel az iskolások a kérdőíves megkérdezések alapján nincsenek tudatában az említett rizikófaktoroknak, lényeges az ezen a területen végzett oktatómunka. Mint például arról a németországi „Aktion Mütze” program eredményeként is beszámoltak, az egészséges életmódra nevelés a fejfájásban érintett gyermekek jelentős részénél a panaszok visszaszorulásához vezetett; a tenziós típusú fejfájás az érintettek 89 százalékánál, míg a migrén az érintettek 64 százalékánál vált ritkábbá.
