Fejfájás, fülfájás, kattogás? Az állkapocsízület is lehet a baj forrása

„A gondot leggyakrabban a szabálytalan harapás okozza, ami származhat az állcsont aszimmetrikus fejlődéséből, vagy abból, hogy a fogívben a fogak szabálytalanul vagy torlódva helyezkednek el. Ha a szervezet érzékeli, hogy egy fogcsücsök rossz helyen van, akkor a szájmozgás során elkezdi azt a részt kikerülni.

Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor süteményevés közben észreveszünk egy meggymagot és rágás közben kerülgetjük, igyekszünk nem ráharapni. A "kerülgetés" miatt az állkapocs plusz mozgásokat végez, ami az állkapocsízület szalagjainak nyúlásához, majd a porckorong elmozdulásához, illetve leválásához vezethet.

Ez utóbbi tipikus jele, hogy szájnyitáskor vagy evéskor kattog az állkapocs” – mondja dr. Nagy Anna, az Archarmónia rendelő fogorvosa és állkapocsízületi specialistája. Mivel széles skálán mozognak a tünetek, a páciensek sokszor más problémára gyanakodnak és többféle szakorvosnál is megfordulnak, mire eljutnak egy állkapocsízületi specialistához.

Sokan először a fül-orr- gégészetet keresik fel, mivel a fülüknél éreznek fájdalmat, de az is előfordul, hogy neurológushoz mennek a görcsök miatt, ami nemcsak az arc területén, a rágóizmok mentén jelentkezhet, hanem akár a homlok két oldalán, a nyaknál vagy a lapockáknál is.

„Húsz-harminc évvel ezelőtt kicsit még "mostohagyerek" volt az állkapocsízület: a fül-orr-gégészek nem érezték magukénak, mert fizikailag nem az ő területükön van, de a fogorvosok is idegenkedtek tőle, hiszen nem konkrétan a fogak gyógyításáról van szó. Mára a fogorvosok közül egyre többen specializálódnak erre a területre” – teszi hozzá a szakértő.

Rossz szokások

Önmagában egy rossz szokástól senkinek nem alakul ki állkapocsízületi problémája, de a meglévő szabálytalanságot súlyosbíthatják, illetve az állapotromlást felgyorsíthatják bizonyos cselekvések. Okozhat állkapocsízületi problémát a kóros mértékű ajak- vagy nyelvharapdálás, az ujjszopás, ceruzarágás és a rágózás is.

„Ronthat az állkapocsízület állapotán a körömrágás: amikor a fogak áttörik a körmöt, akkor egy nagyot zakkan az állkapocsízület, ami nem tesz jót neki. Korábban a fogcsikorgatást és szorítást is károsnak gondoltuk, azonban a legújabb tudományos trendek szerint ezek normális funkciói a rágóapparátusunknak és a stresszlevezetést szolgálják.

Ha erősen vagy sokat csikorgat valaki, az természetesen nem jó, de önmagában nem célunk egy ízületterápiánál, hogy a csikorgatást vagy szorítást "elvegyük" a pácienstől, mert nem akarjuk, hogy ezt a stresszlevezetési módot lecserélje például egy gyomorfekélyre.

Ha ugyanis feszültség van, akkor az a testben valahol utat fog törni magának. Tehát a szorítást és a csikorgatást nem egyszerűen kiiktatjuk, hanem jó mederbe tereljük, ezáltal olyan körülményeket teremtve, ahol ezek nem ártanak sem a fogaknak, sem az állkapocsízületnek” – magyarázza a szakember.

Fokozatok

Az első stádiumban még csak az izmok működnek rosszul, ami fájdalommal járhat. A második fázisban valamilyen strukturális eltérés alakul ki az állkapocsban, a harmadik szakaszban pedig már sorvadásos állapotban van az ízület. Ekkor olyan mértékben korlátozottá válhat a mozgás, hogy akár egy kanalat sem tud valaki bevenni a szájába, mert annyira sem bírja kinyitni.

„Gyakori kérdés a páciensektől, mi történik, ha nem kezeljük az állkapocsízületi gondot. Nem szükségszerű, hogy az első stádium után rosszabbodjon a helyzet, de magas a rizikó. Akinek már fájnak az izmai és nem stimmel a harapása, kezelés nélkül nagy eséllyel rosszabbodni fog az állapota – hangsúlyozza a szakértő. – Ugyanakkor akadnak olyan páciensek is, akik az első stádiumban élik le az egész életüket.

Általában minden stádiumon lehet javítani valamilyen mértékig. A kattogó állkapoccsal még sokan nem fordulnak orvoshoz, pedig ez már egy nagyon erős tünet, amiből hoszszú távon lehet probléma, megfelelő időben kezelve viszont nagyon jól visszafordítható. A teljesen sorvadt ízületi állapotból viszont nem lehetséges visszahozni a tökéletes állkapocsízületi helyzetet, de egy fájdalommentes és elfogadható mozgástartománnyal bíró állapotot ki lehet alakítani.”

Időigényes terápia

Műtéti úton rendbe tenni az állkapocsízület kóros elváltozásait olyan nagy sebészeti beavatkozást jelent, amely nagyobb roncsolással és hegesedéssel járna, mint amennyit nyerni lehetne vele, ezért ehelyett konzervatív terápiát alkalmaznak. A tünetek csökkenéséhez minimum néhány hónapra van szükség, míg az ízületterápiás fogszabályozás általában két–két és fél évig is eltart.

„A hárompilléres kezelés első pillére a fogászati rész, amibe beletartozhat a harapásállítás (műanyagsínnel), a speciális fogszabályozás, valamint a fogpótlások vagy fogkiegészítések.

A második pillér a manuálterápia és a gyógytorna: ha valakinek az állkapocsízületi rendellenesség kiegyensúlyozása miatt ferde a testtartása vagy erős gerincferdülése van, akkor nem elég csak a fogászati területre koncentrálni, hanem a fej-nyak-gerinc struktúrát is egy új egyensúlyba kell hozni, hogy a fogászati terápia befejeződése után ne rendeződjenek vissza a dolgok a korábbi rossz helyzetbe.

A harmadik pillér a stresszmenedzsment. Aki stresszes, többet szorítja, csikorgatja a fogát, és sokkal érzékenyebb a fájdalomra. Arra biztatjuk a pácienseket, hogy keressék meg a nekik optimális stresszlevezetési technikát, mert ez is hozzájárul a terápia sikeréhez” – mutat rá dr. Nagy Anna.

Hasznos vagy káros a rágó?

Akinek gyenge az állkapocsízülete és kellemetlen tünetei vannak, annak egyáltalán nem tanácsos rágóznia. Egészséges állkapocsízület esetén is 20 perc után kimerülnek a nyálmirigyek, a rágózás tehát szájszárazságot okoz, ami a fogszuvasodásnak kedvez. Ezért csak étkezések után, maximum 20 percig rágózzunk. A hobbirágózás vagy stresszlevezető rágózás kerülendő.

Az állkapocsízület problémás működésének tünetei

A felsorolt tünetek külön-külön még nem feltétlenül utalnak állkapocsízületi problémára, több tünet együttes fennállása esetén azonban érdemes ezt is megvizsgáltatnunk:

• kattogó, ropogó, susogó hangok az állkapocs mozgásakor
• rágási nehézség
• probléma nagy szájnyitáskor vagy beszéd közben
• fogszorítás, fogcsikorgatás
• fogzáródási nehézség, fogérzékenység
• tompult hallás, fülzúgás, fülfájás
• arcüregfájdalom, gyakori torokfájás
• heti rendszerességű fejfájás
• nyak-, hátfájdalom
• gerincferdülés
• kettős látás, szédülés.

Borítókép: Envato Elements