Érzelmek, amelyek bizonyítottan rákot okoznak

Lássuk tehát, hogy érzelemink milyen betegségeket okoznak, illetve mely betegségektől védenek meg.

Vita és veszekedés: az amerikai kutatók házaspárok szándékosan megsebzett bőrére érzékelőket helyeztek. Amikor a pár tagjai között fennálló ellentétekről beszéltették őket, a sebgyógyulás folyamata negyven százalékkal lelassult. A kellemetlen emlék felidézése növelte a vérben a citokin nevű gyulladásokat stimuláló anyag mennyiségét. Akinek a vérében folyamatosan magas a citokin – például a krónikusan rossz hangulatú és a könnyen "begerjedő" emberekében –, annak sokkal nagyobb az esélye az ízületi gyulladás, a cukorbetegség, az infarktus, sőt rák kialakulására is.

Szerelem: A Páviai Egyetem fiziológusai szerint az egész idegrendszerre gyógyerővel bír a szerelem. Sajnos azonban rossz hír, hogy az áldásos hatások nagyjából 12 hónap után lassan csökkenni kezdenek.

Stressz: Teher alatt nő a pálma? Valószínűleg nem. A stressz okozta fizikai tüneteket mindannyian ismerjük a karikás szemektől az idegösszeroppanásig. A Stanford Egyetemen végzett kutatás bebizonyította: minden idegesség a mellékvese által termelt kortizon szintjét növeli. Ez a hormon növeli a vér zsír- és cukorszintjét, vagyis két lábon járó szív- és érrendszeri kockázattá válunk.

A harag nem csak tanácsadónak rossz – mondják michigani kutatók. Az amerikai egyetemen kimutatták: a düh akkor sem egészséges, ha kiadjuk magunkból, és akkor sem, ha visszafojtjuk. A magukban fortyogók infarktus- és rákkockázata megduplázódik, és a depresszióra is sokkal hajlamosabbak.

A féltékenység, minden kontrollálhatatlan negatív érzelem királynője a Londoni Egyetem tudósai szerint vérnyomásnövelő, megemeli az adrenalinszintet és gyengíti a védekezőrendszert. Álmatlanságot, szorongást, szívritmuszavart okoz – egyebek között. Szintén e londoni csoport bizonyította be, hogy ha minden érzelmünket hajlamosak vagyunk túlságosan is kordában tartani, az a depresszió útját kövezi ki: csökkenti az agyi dopamin- és szerotoninmennyiséget, emiatt pedig még a szextől is elmegy a kedvünk.

Érintés: immár bizonyított tény: heverni a kanapén, miközben kedvesünk simogat, nemcsak kellemes, de nagyon egészséges tevékenység is. A kényeztetés növeli a DHEA – teljes nevén dehydroepiandoszterin – nevű boldogsághormon szintjét, vagyis szervezetünk szembeszáll a stresszel és a hormon még az öregedés folyamatait is lassítja.

Elégedettség: ha a "helyünkön érezzük magunkat", vagy csak egyszerűen jól érezzük magunkat a bőrünkben, az az Amerikai Kardiológiai Társaság véleménye szerint az oxitocintermelésre fejt ki jó hatást. Az oxitocint a köztiagy (hipotalamusz) termeli, feladata – egyebek között – a szorongás- és stresszoldás, de javítja az agysejtek működését és erősíti az életfontosságú szerveket is.