Értékes ivóvizet rejtő karsztokat vizsgáltak Magyarországon

Magyarországon az ivóvíz 25 százaléka származik karsztos kőzetek víztartóiból, karsztforrásokból. A karsztos víztartók kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak, ám igen sérülékenyek az esetleges szennyezőkel szemben. A klímaváltozás hatásai vagy a túlzott vízkitermelés pedig a mennyiségüket és elérhetőségüket érinthetik kedvezőtlenül. A karsztban történő áramlási rendszerek megértése alapvető fontosságú e vízkészletek minőségi és mennyiségi védelme szempontjából.

Az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra Alapítvány munkatársai, Iván Veronika és Mádlné Szőnyi Judit az ENeRAG H2020 projekt nemzetközi együttműködése keretében a Milano-i Egyetem „Ardito Desio” Földtudományi Intézetének kutatóival, Marco Masetti, Stefania Stevenazzi és Licia C. Pollicino-val együttműködve az időszakos és állandó karsztforrások lehetséges előfordulásait vizsgálták egy egészen új megközelítéssel, a térstatisztika módszereivel.

A kidolgozott módszerrel beazonosíthatók azok a területek, ahol karsztos ivóvíznyerő helyekre bukkanhatunk. Mivel a karsztok értékes ivóvizet rejtenek, így a módszer a jövő vízellátása szempontjából különös jelentőségű.

Azokat a földtani és környezeti tényezőket igyekeztek azonosítani a geológusok, amelyek az állandó és időszakos karsztforrások előfordulásai helyét befolyásolják. Továbbá megvizsgálták, hogyan határolhatóak el azok a területek, ahol vízellátási célból karsztvízfeltárásra nyílhat lehetőség.

Az alkalmazott térstatisztikai módszer, a Weight of Evidence (WofE) technika a bayesi feltételes valószínűségen alapul és széles körben használt a földtanban, de karsztvízfeltárási célú alkalmazása még nem ismert. A kidolgozott WofE munkafolyamat kvantitatív módon értékeli a térbeli összeköttetéseket az állandó és időszakos forráselőfordulások és különböző földtani-geomorfológiai-környezeti tényezők között. A kutatásban öt szempont térbeli változását vizsgálták: tengerszint feletti magasság; vetők, szerkezetek; karbonátos és nem-karbonátos formációk határ zónái; víznyelők és a csapadék.

A kutatók a módszer segítségével alapos vizsgálatokat folytattak, amely eredményeként megállapították a vízforrások feltételezhető helyét. A kutatás mintaterülete egy határmenti rész, a Gömör-Tornai-karszt, a Szlovák-karszt és az Aggteleki-karszt együttese volt.

Természetesen egy ilyen jól ismert, gazdag kutatástörténettel bíró területen a források helye nagy pontossággal ismert. Éppen ez tette alkalmassá a módszertani eljárás levezetésére és validálására.

A javasolt munkafolyamat más sekély és fedetlen karsztokon, kevésbé ismert, adathiányos területeken is alkalmazható. A prediktív eredménytérképek hasznos segítséget nyújthatnak vízkészlet-gazdálkodási és vízvédelmi kérdésekben, de hasznos a víznyerés miatt fúrt kutak helyének meghatározásakor is.

Az újfajta eljárással pontosabban megismerhetőek a vízforrások helyét meghatározó tényezők. A mintaterületen eddig végzett vizsgálatok szerint a tengerszint feletti magasság és a szerkezeti elemektől való távolság bizonyult a legerősebben meghatározó tényezőknek.

Forrás: ng.hu