Az epekövesség (cholelithiasis) egy gyakori emésztőrendszeri betegség, amely során az epehólyagban vagy az epevezetékekben szilárd kövek alakulnak ki. Az epekövek sokáig tünetmentesek maradhatnak, egy bizonyos méret felett azonban már nyomják az epét és az epehólyagot, illetve akadályozzák az epe áramlását, ami intenzív fájdalomhoz és további tünetekhez vezet.
Kezdjük azzal, hogy mi is az az epe. Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (pH ~8,0) folyadék, melyet a májban található hepatociták termelnek, és többféle funkciót is betölt a szervezetben. Az epe alapvetően vízből, epesavakból, koleszterinből is bilirubinból áll.
Az epekő az epehólyagban vagy az epevezetékekben kialakuló szilárd képződmény, amely az epe összetevőinek kicsapódásából keletkezik. Mérete a homokszemnyitől (epehomok) egészen a galambtojás nagyságig terjedhet.
Az epekő kialakulásának pontos okai még nem teljesen tisztázottak. Ezzel együtt több tényező is hozzájárulhat a betegség kialakulásához, amelyek gyakran összefüggnek egymással. Fontos emellett megemlíteni, hogy a betegség családi halmozódást mutat, azaz örökletes háttérrel is rendelkezik – a kockázatot jelentősen növelő ún. megtört vagy szeptált epehólyag például egy öröklődő anatómiai eltérés.
Az életmódi tényezők terén a legnagyobb kockázatot a zsírszegény és rostszegény táplálkozás, valamint az elhízás jelenti, a túlzott zsírbevitel ugyanis növeli az epe koleszterinkoncentrációját. Hasonló folyamatok játszódnak le a túlzásba vitt fogyókúrák esetén is, ugyanis ezek szintén járhatnak a koleszterinszint megemelkedésével. A cukorbetegség, illetve az epesav-visszaszívódás zavarával járó betegségek, például a májzsugorodás és a Crohn-betegség szintén megnöveli az epekövesség kialakulásának valószínűségét.
Bár a betegség bármely életkorban kialakulhat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegség gyakorisága 40 év felett emelkedik meg jelentősen. A nők körében gyakrabban fordul elő epekő, különösen a terhesség és a szoptatás időszakában, mivel ezek a hormonális változások az epehólyag működésére is hatással vannak.
Az epekő sokáig nem okoz panaszokat, ezért gyakran csak véletlenszerűen fedezik fel más vizsgálatok során. Ezt hívják néma epekőnek. A néma epekő tünetei annyira enyhék – vagy éppen teljesen észrevétlenek–, hogy a probléma általában ki sem derül.
Amikor azonban a kövek elmozdulnak vagy elzárják az epevezetéket, egy idő után jelentkeznek az epe problémák tünetei:
Az epegörcs (biliáris kólika) az epekövesség egyik legkellemetlenebb szövődménye, amelyet az okoz, hogy egy epekő elzárja az epehólyag kivezető nyílását vagy az epevezetéket. Ennek megfelelően az epegörcs tünetei alapvetően megegyeznek a fent felsorolt tünetekkel. Az epegörcs jellemzője ezen túl, hogy a fájdalom hirtelen kezdődik, majd fél-egy óra alatt intenzívebbé válik, és sok esetben csak órák alatt múlik el.
Az epekövesség diagnózisa alapvetően képalkotó eljárásokkal, valamint vérvizsgálatokkal történik. Az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a hasi ultrahang, emellett az orvos sokszor előír hasi CT-vizsgálatot vagy MRCP-t (mágneses rezonancia-alapú kolangiopankreatográfia) is, amelyek részletesebb képet adhatnak az epehólyag és az epevezeték állapotáról.
A képalkotó eljárások mellett a vérvizsgálatok is fontos szerepet játszanak a diagnózis felállításában: a májenzimek megemelkedett koncentrációi és a bilirubin- és a fehérvérsejtszám eltérései szintén áruló jelei lehetnek az epeút elzáródásának és/vagy gyulladásának. Súlyosabb esetekben további vizsgálatokra, például endoszkópos ultrahangra is szükség lehet, különösen akkor, ha a hagyományos képalkotó eljárások eredményei nem egyértelműek.
Az epekövek súlyos szövődményeket okozhatnak, különösen akkor, ha elzárják az epecsatornát vagy fertőzést váltanak ki.
A tünetmentes epekövek esetén általában nincs szükség kezelésre. Ha azonban ismétlődő görcsök, szövődmények vagy súlyos panaszok jelentkeznek, mindenképp orvosi beavatkozásra van szükség.
A kezelés módja az epekövek méretétől, számától, illetve a tünetek súlyosságától függ.
Az életmódváltás nagyon hatékony módja annak, hogy megelőzzük az epekövesség kialakulását, valamint a már fennálló probléma súlyosbodását. A zsírszegény, rostban gazdag étrend segíthet csökkenteni az epegörcsök kockázatát, a rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az anyagcsere megfelelő működéséhez, így megelőzhető az epe pangása. Emellett meg kell említeni a megfelelő folyadékbevitel fontosságát is, ugyanis a dehidratáltság is okozhatja az epe besűrűsödését.
Alapvetően nem. A megfelelő életmódi tanácsok betartásával azonban megelőzhető a kövek kialakulása vagy további növekedése.
A pihenés, a meleg borogatás és a bőséges folyadékfogyasztás segíthet, ahogy a fájdalomcsillapító készítmények is.
Nem érdemes az epekő esetleges lelki okain gondolkodni, az életmód szerepe sokkal fontosabb a megelőzésben.
Tekintse meg a Szimpatika epe- és májproblémákat célzó termékeit!