Ha a gyerek túl sokszor kap antibiotikumot, hajlamosabb lesz az elhízásra. A hatás ráadásul hosszú távú, ezért érdemes mérlegelni.
Az amerikai Johns Hopkins University professzora, Brian Schwartz legújabb kutatási eredményei szerint azok a gyerekek, akik gyakran kaptak antibiotikumot, gyorsabban híztak, mint azok, akik csak ritkábban. Ráadásul a gyermekkorban beszedett antibiotikum a felnőttkori testtömegindexre is hatással lehet.
A kutatásban 163.820, 3 és 18 év közötti gyerek adatait vizsgálták, tekintettel a súlyra és a magasságra. Azok a gyerekek, akik 7 alkalommal vagy többször kaptak antibiotikumot, 15 éves korukra átlagosan 1,4 kg-mal többet nyomtak, mint kortársaik. Korábbi kutatások már igazolták, hogy a kisgyermekeknél súlygyarapodást okoznak az antibiotikumok, de Schwartz vizsgálatai arra is rávilágítottak, hogy a hatás hosszú távú. A kutató arra figyelmeztet, hogy a súlykülönbség kicsinek tűnik ugyan, de ez felnőttkorban tovább gyarapodhat.
Az antibiotikum okozta súlygyarapodás okát egyelőre csak gyanítják, a szakemberek szerint a készítmények megváltoztatják a bélflóra összetételét, a hasznos baktériumok arányát azzal, hogy nem csak a kórokozókat, de a jó baktériumokat is kiirtják. Ezek ugyan újra megtelepszenek az emésztő-szervrendszerben, de lehetséges, hogy a tápanyagok máshogy szívódnak fel, esetleg több kalória épül be.
Schwartz szerint csak a legritkább esetben szabadna antibiotikumot adni a gyerekeknek, akkor, amikor valóban szükség van rá. Tapasztalatai szerint az orvosok egyre inkább alkalmazkodnak ehhez, de a szülők sokszor egy-egy megfázásnál is ragaszkodnak az antibiotikumhoz, holott az a vírusos fertőzések ellen nem hatásos.
Forrás:
Egészsgtükör.hu Ha a gyerek túl sokszor kap antibiotikumot, hajlamosabb lesz az elhízásra. A hatás ráadásul hosszú távú, ezért érdemes mérlegelni.