Életeket ment a szegedi vérdepó

„Hatalmas előrelépést jelent a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán kialakított Transzfuziológiai Tanszék, mivel így a hallgatók első kézből ismerhetik meg az orvoslás egyik legalapvetőbb tudnivalóját” – jelentette ki Prof. Dr. Babik Barna. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet igazgatója elmondta: számos esetben van szükség transzfúzióra az életmentéshez. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ rendszeresen igénybe veszi a Vérdepót, amely a vércsoportokhoz mérten mindig megfelelő mennyiségben tartalmaz elengedő készítményt. A professzor hangsúlyozta: a vérkészítményekkel okosan kell gazdálkodni, lejárati idejük a gyógyszerekhez képest ugyanis rövid.

A vörösvérsejt koncentrátum 35 napig, a trombocita készítmény 5 napig használható fel. A Vérdepóban a leginkább igényelt vörösvérsejt koncentrátumokból átlagosan 124 E (egység) áll rendelkezésre szabadon felhasználható formában, és további 100-130 E van laboratóriumi vérválasztással a betegekhez rendelve. Ezen felül pedig 90 E friss fagyasztott plazmát is tárolnak. Arról azonban, hogy a Vérdepóban mindig legyen elegendő vérkészítmény, a Szegedi Regionális Vérellátó Központ gondoskodik, ahol a munka két fő részre osztható. Az egyik a vér levételére, begyűjtésére és a készítmények előállítására, valamint a vérkiadásra összpontosít, a másik a vércsoport szerológiai vizsgálatokra koncentrál (vércsoport-meghatározás, laboratóriumi vérválasztás, ellenanyagszűrés, azonosítás.)

„A Szegedi Regionális Vérellátó Központban történik a vérkészítmények előállítása. Ez azért is különleges, mert ezt csak a régióközpontok végzik az országban. Az intézményben az egészségügyi dolgozók arra törekednek, hogy kevesebb, mint 24 óra alatt minden beérkező vért feldolgozzanak” – hangsúlyozta Dr. Lázár Mária, a Szegedi Regionális Vérellátó Központ regionális igazgató főorvosa.

Dr. Lázár Mária ismertette: a készítmény-részlegen először centrifugálják a beérkezett vért, melynek eredményeként a zsákon belül három réteg alakul ki: felül a plazma, alul a vörösvérsejtek helyezkednek el. A kettő között a határréteg található, amelyből vérlemezke készítmények készülnek. Egy automata segítségével a vérzsák tartalmát aztán rétegenként külön zsákokba szeparálják, ezt követően pedig elválasztják a zsákokat egymástól.

A vörösvértesteket tárolóoldatban, 4 fokos hűtőbe helyezik. A plazmákat gyorsfagyasztóban -30 fok alá hűtik, és a fagyasztást követően -25 fokon tárolják. A határrétegekből előállított vérlemezke készítmények pedig egy speciális tárolóba kerülnek, amelyben 22 fokon tartják és közben mozgatják is a készítményeket, hogy elkerüljék a vérlemezkék összetapadását. A véradáshoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatokat Budapesten végzik. Az ott született eredmények alapján kerül a minősítő címke a készítményekre, amely tartalmazza a termék kódját, tárolási körülményeit és felhasználhatóságának idejét. Az utolsó lépés a készítmények kiadása a régió területi vérellátóinak, transzfúziós osztályainak és az egészségügyi intézményekben lévő Vérdepóknak.

Magyarországon az A-s vércsoportúak vannak többségben, de minden vércsoport ugyanolyan fontos, hiszen ezek megoszlása a levett vér, illetve a felhasznált vér tekintetében azonos. Az Országos Vérellátó Szolgálat egy egységes számítógépes nyilvántartás alapján pontosan követni tudja, hogyan alakul a vérkészítménykészlet. Dr. Lázár Mária elmondta: arra mindig nagyon ügyelnek, hogy az adott vérellátó a készletével bármikor el tudja látni a sürgős eseteket egyenletesen. Ahhoz azonban, hogy ez a munka gördülékenyen menjen, sok-sok véradóra van szükség.

Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti, legalább 50 kg-os testsúlyú, egészséges felnőtt ember. A nők maximum négyszer, míg a férfiak akár ötször is adhatnak vért évente. Az, hogy az adott személy alkalmas-e vagy sem, jelenleg Magyarországon mindig egy kivizsgáló dönti el, a leendő véradó részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata után. Egy véradás során 450 ml (±10%) vért vesznek le, hiszen ez az a mennyiség, amelyet a szervezet könnyedén tud pótolni. Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből körülbelül fél liter a tartalék, amely szükség esetén mobilizálható.

Az elmúlt években rendkívül jó partnerség és operatív együttműködés alakult ki a Szegedi Regionális Vérellátó Központ és az SZTE között, minek köszönhetően nemcsak az OVSZ, hanem a Szegedi Tudományegyetem és az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kommunikációs csatornáin is népszerűsítik a kitelepüléseket, amelyeket az SZTE TIK-ben szerveznek meg. Az intézmények először csak egy véradást tartottak szemeszterenként, majd ez a szám idővel kettőre nőtt. A várakozás és a torlódások elkerülése érdekében még egy előzetes időpontfoglalási rendszert is kialakítottak. A havi rendszerességű véradásokat tavaly márciusban szerették volna bevezetni, ám erre a koronavírus-járvány terjedése miatt nem kerülhetett sor.

A korábban megrendezett, eredményes eseményekért 2019-ben Magyarország első véradásbarát felsőoktatási intézményévé választották meg a Szegedi Tudományegyetemet. Ilyen elismerésben azok a felsőoktatási intézmények részesülnek, akik ezer főnél nagyobb hallgatói létszámmal rendelkeznek, és egy naptári éven belül a két legsikeresebb véradás összesített donációszáma eléri a kétszáz főt. Az SZTE polgárai 2019-ben messze túlteljesítették ezt az elvárást, hiszen áprilisban, az év 100. napján minden idők legsikeresebb véradása ment végbe az oktatási intézmény falain belül. Így érdemelhette ki Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem elsőként ezt az elismerést.

„Nagyon jó látni azt, hogy nap mint nap jelentkeznek olyan egészséges véradók, akik önként döntenek úgy, hogy életeket mentenek, és mindezt térítésmentesen teszik. Nekik köszönhető, hogy rendelkezésre állnak a vérkészítmények. Fontos lenne azonban, hogy a véradás a mindennapjaink részévé váljon annak érdekében, hogy a betegek ellátása hosszú távon is biztosítva legyen. A Szegedi Tudományegyetem ezen a területen is kiemelkedik. A hallgatók mellett az egyetemi polgárok közül is többen adnak rendszeresen vért. Remélem, hogy ősszel újra megszervezhetjük az egyébként mindig nagy sikernek örvendő véradásokat az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban” – emelte ki Dr. Lázár Mária, a Szegedi Regionális Vérellátó Központ regionális igazgató főorvosa.