Egyre kevesebb kávét fogyasztunk

Míg a nyolcvanas években még fejenként évi 3,1 kg kávéból főztünk feketét, addigra az elmúlt években a fogyasztásuk 2,1 kilogrammra csökkent, áll a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH által kiadott összesítésben. Bár még ez is elegendő közel 300 adag presszókávé elkészítéséhez, közel sem tartozunk vele a világ nagy kávéfogyasztó nemzeteihez, melyek között az élen némi meglepetésre az észak-európai országokat találjuk. A finnek évi 12 kilogrammos fogyasztásától alig maradnak el a norvégok, a dánok és az izlandiak sem, a presszókávé hazájaként ismert Olaszország mindössze a 12. helyen van (5,9 kg/fő/év). Talán még ennél is meglepőbb, hogy a kávéivó nemzetként ismert amerikaiak évente mindössze 4,2 kilogrammal a világranglista huszonötödik helyének környékén vannak, míg az ismert kávétermelő Etiópiában mindössze 1,3 kg kávéból készítenek italt évente és fejenként, amivel éppen csak a hetvenedik hely előtt végeznek.

A kávé elterjedtsége is hozzájárul ahhoz, hogy a koffein lett a legnagyobb mennyiségben fogyasztott pszichoaktív anyaga földön. Ám ez az élénkítő szer nem csak a kávéban van: több tucatnyi növényben is megtaláljuk az 1,3,7-trimetil-xantán néven is ismert koffeint vagy valamelyik közeli rokonát, például a teobromint: teában, kakaóban, csokoládéban vagy a kóladió kivonatában. Becslések szerint a világ összesített fogyasztása évente akár a 120.000 tonnát is meghaladja, ami azt jelenti, mintha minden egyes ember naponta legalább egy csészényi kávét inna. Ami majdnem igaz is: felmérések szerint tízből kilenc ember minden nap fogyaszt valami koffeintartalmú italt.

A kávé világnapja alkalmából a Táplálkozás-Életmód-Testmozgás Platform Egyesület szakértői segítségével ismerkedhetünk meg a koffeinnel kapcsolatos néhány ténnyel és érdekességgel.

Tudta-e, hogy…?

Az európai lakosok átlagos koffeinfogyasztása naponta 200 mg, az északi országokban legtöbbször azonban ennek a mennyiségnek a dupláját, azaz 400 mg-ot is elfogyasztanak. A világranglista vezetője Hollandia, ahol egy átlagpolgár naponta 414 mg koffeint fogyaszt el kávé, tea, üdítőitalok és energiaital formájában. Mi magyarok egy 2009-es adat szerint napi 122,5 mg koffeinnel tartjuk frissen magunkat.

Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak. Félóra alatt szinte a teljes mennyiség felszívódik és vérkeringésbe kerül, majd körülbelül 4 óra alatt a felére csökken a koncentrációja.

Szervezetünkben az adenozin nevű vegyületnek jut az egyik legfontosabb szerep az agyi aktivitás szabályozásában, szintje az ébrenléti és az alvási állapotokat is meghatározza. A koffein gátló hatást fejt ki az úgynevezett adenozinspecifikus receptorokra, elnyomva azok fáradtságjelző szignálját, ettől pedig energikusabbak leszünk.

A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 400 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést. Érdekes módon azok, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint, egyszeri fogyasztás esetén mégis tapasztalhatják a vérnyomás emelkedését. Viszont mivel nem szólnak ellene bizonyítékok, a mérsékelt koffeinfogyasztást hipertóniával élőknek is szabadon engedélyezhetjük.

Mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint ugyan pszichoaktív szernek tekinthetjük, de addiktív hatása nincs. Erről bárki meggyőződhet, aki magát a „koffein rabjának” gondolja: a kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, egy-két napig sem tartó tüneteket vált ki csupán, például fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzést.

Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak. A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy kiegyensúlyozott étrend esetén senkinek nem kell attól tartania, hogy a kávétól csontritkulása lesz.

A koffein számos pozitív tulajdonsága ismert. Jól használható az álmosság ellen, illetve javítja a munkabíró képességünket is. Arra is rámutattak már, hogy javítja a memóriát és a logikai gondolkodást. Néhány közelmúltbeli vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy akár az allergiások számára is előnyös lehet, mivel csökkenti a hisztaminok (a szervezet allergiás reakcióját előidéző anyagok) koncentrációját, ráadásul tágítja a hörgőket, ami az asztmával élőknek is pozitív hatású.

Összegezve: a kiegyensúlyozott étrendben a koffeinfogyasztás nem okozhat gondot, ha az nem lépi túl a napi 400 mg-ot (ez körülbelül 4 csésze hosszúkávénak vagy 8 csésze fekete teának felel meg). Ehhez természetesen az is szükséges, hogy életmódunk is megfelelő legyen, azaz ne dohányozzunk, alkoholt csak kis mennyiségben fogyasszunk és mozogjunk rendszeresen.

Miben mennyi koffein van?

5 kevésbé ismert érdekesség a koffeinről

1. A koffeint Friedlieb Ferdinand Runge, német kémikus fedezte fel elsőként, még 1820-ban. Nem kisebb személyiség, mint Goethe javasolta neki, hogy vizsgálja meg, mitől élénkít a kávé.
2. A várandós nők szervezetében lassabban bomlik le a koffein, ezért nekik érdemes ritkábban, mérsékelt mennyiségben kávét fogyasztaniuk, az energiaitalok pedig egyáltalán nem ajánlottak számukra.
3. A koffein számos fájdalomcsillapító gyógyszerben is megtalálható, mivel közvetve tágítja az ereket, és így csillapítani tudja a fejfájást vagy a migrént.
4. Ha antibiotikumot szed, óvatosan a koffeinnel! A nagy dózisú gyógyszer hatására ugyanis lassabban ürül ki a szervezetből, ezért az arra érzékenyeknél átmeneti szívdobogás-érzést és alvászavart is okozhat.
5. A kávé íze, aromája vagy erőssége nincs összefüggésben az ital koffeintartalmával, mert azt leginkább a felhasznált kávébab típusa határozza meg (a robusta többet, míg az arabica kevesebbet tartalmaz). Amit mi aromának érzünk, azt a pörkölés során keletkező anyagok határozzák meg.