Egyre szárazabbak az európai nyarak

Egy friss tanulmány alapján az elmúlt 2100 évben Közép-Európában nem voltak olyan súlyos aszályok, mint amilyeneket az utóbbi években tapasztaltunk. Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem és a Masaryk Egyetem munkatársa kollégáival kocsányos tölgyek kémiai vizsgálatával rekonstruálta az elmúlt 2110 év nyarait. Az eredmények alapján 2015 óta látványosan erősödtek a szárazságok. A kutatók szerint a jelenség hátterében az ember okozta klímaváltozás, illetve a futóáramlatok megváltozása áll.

Az Európát az elmúlt években sújtó aszályoknak komoly ökológiai és gazdasági következményei voltak. Büntgen szerint tisztában vagyunk a kivételesen forró és száraz nyarakkal, de fel kell mérni a korábbi körülményeket, hogy megtudjuk, mennyire szélsőségesek ezek az események a korábbiakhoz képest.

A legtöbb hasonló vizsgálatban a hőmérsékletre koncentrálnak, noha a évgyűrűk stabil izotópjai a hidroklimatikus változásokról is sokat elárulnak. A csapat most 147 élő és elpusztult fa adatait használta fel, így egy 2110 éves periódust elemezhettek. A szén- és oxigénizotópok segítségével létrehozták a legrészletesebb adatbázist, amely bemutatja a hidroklimatikus átalakulásokat a római kortól napjainkig.

Az eredmények alapján az érintett időszakban voltak kifejezetten csapadékos nyarak, ilyen volt 200-ban, 720-ban és 1100-ban. A 40-es, az 590-es, az 950-es és az 1510-es nyarak ezzel szemben kifejezetten szárazak voltak. Összességében úgy tűnik, hogy az elmúlt kétezer évben Európa szép lassan egyre szárazabbá vált, a 2015-től 2018-ig tartó periódus ugyanakkor így is kiugrónak számít.

A kutatók úgy gondolják, hogy az utóbbi években tapasztalt szélsőségek hátterében az ember okozta klímaváltozás áll. Fontos azonban kiemelni, hogy a folyamat nem jár minden térségben aszályokkal, az éghajlati átalakulás hatása inkább az extremitások erejének és számának növekedésében rejlik.