Egyre depressziósabbak és agresszívebbek a gyerekek

Az iskolai és otthoni stressz egyre inkább érezteti a hatását a gyerekeken – ezt a tendenciát tapasztalja az Art Of Living Hungary önkéntes szervezete, akik szerint a Covid lelki és mentális hatásait is sokan alábecsülik.

A leterheltség miatt sokszor találkoznak agresszív és depresszív tüneteket együtt produkáló gyerekekkel, a szülők pedig sok esetben tanácstalanul állnak a problémákkal szemben.

„A Covid alatti bezártság és elszigeteltség még ma is érezteti a hatását, ezt sajnos sokan hajlamosak alábecsülni, de tapasztalható, hogy sokan nem tértek vissza még a régi kerékvágásba és elzárkóznak, nehezen nyitnak újra. Főként a gyerekek esetében fontos ennek a feldolgozása, hisz őket is egyre több stressz éri, egyre nagyobb a leterheltségük.

A tinikre egyébként is jellemző a magukba fordulás, a szülők pedig sokszor nem veszik észre, mi mindennel küzdenek, de ha igen, akkor is nehéz kezelni az ilyen helyzeteket.

Egyre többször találkozunk azzal, hogy a gyerekek egy agresszív-depresszív hatás alá kerülnek és bármelyik irányba nagyon könnyen átbillenhet a mérleg” – fejtette ki Katona Zoltán, az Art Of Living Hungary tanára, aki azt is elárulta, a szülőknek és gyerekeknek szervezett tanfolyamaikon számos megoldási és stresszkezelő technikát mutatnak be.

A megoldás a hosszú távú inspiráció

Katona Zoltán szerint a megoldás abban rejlik, ha a szülő hosszú távon tudja inspirálni a gyermekét és nem egy-egy hirtelen tiltással próbálja meg kezelni a helyzetet.

A gyerekeknek ugyanis szükségük van arra, hogy értsék, mi és miért jó nekik, ekkor tudnak ugyanis ellenállni azoknak a negatív behatásoknak, amelyek nap mint nap érik őket.

„A lényeg, hogy hosszabb távú inspirációt adjunk a gyerekeknek. Ha egy egyszerű példával kellene szemléltetnem, vegyük mondjuk a fűnyírást. A szülő azt szeretné, ha a gyerek lenyírná a füvet. Ezt többféleképpen érheti el, az egyik, hogy ráparancsol a csemetére, aki megcsinálja ugyan, de csak rövid távon működik, mert ezt csak a szülő szeretné igazán és a szülő-gyerek kapcsolatnak sem tesz jót.

A másik megoldás, ha motiválja valamivel a gyereket, mondjuk zsebpénzzel, vagy egyéb jutalmazással. Ez talán néhány alkalommal működik, de a gyerek továbbra sem lát magában a fűnyírásban semmi jót, csak a jutalmat nézi.

Ha viszont elmondjuk neki a saját példánkon keresztül, hogy nekünk ez miért jó, vagy együtt nekiállunk és megcsináljuk, ez már egy közös élményt és értelmed ad a gyereknek, akinek később is jó eséllyel jut majd eszébe a kellemes emlék és már magától fogja kérni vagy megcsinálni” – magyarázta a tanár.

Az önkéntes szervezet több tanfolyamot is indít rendszeresen, a felnőtteknek és gyerekeknek szóló tanfolyamokon kívül olyanokat, amelyek a szülő-gyerek kapcsolat megoldásait tűzték ki célul. Ezek a tanfolyamok azonban nem csak a szülőknek ajánlottak, de pedagógusoknak, oktatóknak is, akik rendszeresen foglalkoznak gyerekekkel.

„A tanfolyamainkon tapasztalataink szerint a gyerekek teljesen máshogy nyílnak meg, hiszen nem az ismert közegükben vannak, és ilyenkor sokkal könnyebben beszélnek a problémáikról is.

Az a célunk, hogy olyan mély és időtálló értékeket mutassunk be a gyerekeknek, amelyek biztos pontot jelentenek nekik a későbbiekben, ezáltal a kortársaik, környezetük negatív hatásaira is ellenállóbbak lesznek.

A szülőknek és a pedagógusoknak is nagy segítség lehet, ha megtanulják megérteni és kezelni ezeket a helyzeteket.

Légzéstechnikákat, meditációs technikákat tanítunk a szülőknek és a gyerekeknek, ezáltal javul a kommunikációjuk, nyugodtabbá, önbizalommal telibbé válnak és könnyebben birkóznak meg a negatív helyzetekkel is” – tette hozzá Katona Zoltán.

Borítókép: elements.envato.com