Egyedül vagyunk a bajban?
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisLélekbarátságDepressziószorongáspszichiátriaÖsszes cikk
Egy hazai kutatás, amely a barátságok alakulását vizsgálta a Covid idején, megállapította, hogy a magyarok 46 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre: besegít-e külön háztartásban élő rokonainak/ismerőseinek/barátainak? A válaszadók többsége viszont azért nem segített másnak, mert vagy nem volt rá igény, vagy nem volt rá kapacitása.
Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy ebben az időszakban a kapcsolattartás szinte teljes mértékben áttevődött az online és a telefonos kommunikációra, s ez a mai napig dominál.
Bezárkózó társadalom
A járvány az eleve nem túl „barátkozós”, tipikusan paraszti hagyományokat őrző magyar társadalomban csak még inkább szétzilálta az emberi kapcsolatokat.
Előtte sem volt túl rózsás a helyzet: Albert Fruzsina és Dávid Beáta szociológusok, akik áttekintették a barátok számának alakulását 1986 és 2018 között, egy világos trendet láttak kibontakozni, miszerint az elmúlt 32 év alatt mind a barátokkal nem rendelkezők, mind a kimondottan kapcsolatgazdag, kiterjedt baráti körrel rendelkezők száma megcsappant a társadalomban.
A legtágabb kapcsolati hálókkal a rendszerváltás után, az 1993-as mérés idején rendelkeztünk, majd jött a 90’-es és 2000-es évekbeli, 1986-ra emlékeztető visszaesés – érdekes módon az internet és a közösségi média berobbanásával egy időben.
A 2010-es években pedig azt lehetett látni, hogy egyre jobban zsugorodott az 5-6 barátnál többel, azaz kiterjedt kapcsolati „tőkével”, valamint az egy baráttal sem rendelkezők száma.
Az emberek nagy többségének ma egy-két barátja (1-4 fő között) van, s általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb és képzettebb valaki, annál több a barátja.
Különösen akkor, ha férfi az illető – jellemző trend, hogy a bizalmas férfibarátságok gyakorisága megnőtt, miként az is, hogy a baráti hálók egyre inkább családon kívüli személyekből állnak.
Népszerűek a pszichológusok
„Alapvető problémának ma a túlzott stresszt látom. Ha belegondolunk, 2019 óta folyamatosan ebben élünk. A szorongásos állapot jellemzően abból fakad, ha nem tudunk valamit kontrollálni, s ilyen helyzetekből mostanság kijut bőven.
Az emiatt kialakuló krónikus stressz nagyon kimeríti a szervezetet, illetve hajlamosít a depresszióra” – mondta el Fűzné Pikó Bettina pszichiáter, egyetemi tanár.
Megerősítette: érzékelhetően megnőtt a kereslet a pszichiátriai ellátás iránt, a pszichológiai magánrendeléseknél is sorban állás van. Szerinte ez annyiból pozitívum, hogy azt jelzi: többen szeretnének hatékony coping (megküzdési) stratégiákat elsajátítani, jobban megérteni a helyzetüket, illetve változtatni rajta.
A szakember nem túl optimista a tekintetben, hogy ez már a negyedik éve húzódó helyzet. Mindenki várná a fellélegzés időszakát, ehelyett újabb és újabb krízisek jönnek szembe, amiket a média is gyakran felerősít, fokozva az emberekben a stresszt és a szorongást.
Égnek a lelkisegély vonalak
Nemzetközi adatok szerint a Covid alatt világszerte jelentősen, 20-50 százalékkal nőtt a depressziós és szorongásos betegségek gyakorisága.
„Ez magyarországi viszonylatban sincs másképp, amit jól mutat, hogy 2020 óta érzékelhetően megnőtt azoknak a száma, akik lelkisegélyszolgálatokat hívnak telefonon: jelenleg évi 200 ezer hívást fogadunk” – tudtuk meg Dudás Erikától, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnökétől.
A hívásokban a leggyakoribb problémák egyrészt az emberek érzelmi életével, másrészt a magánnyal, izolációval függnek össze. Sokszor előjönnek egészségügyi problémák, illetve veszteségek is, s gyakoriak a depresszióhoz, szorongáshoz köthető beszélgetések.
Jellemző a kiúttalanság, az életútbeli, döntési nehézségek, a kilátástalannak tűnő élethelyzetek megjelenése.
Az elmúlt évben a háború okozta nehézségek is megjelentek a hívástartalmakban, akár határon túlról is jöttek hívások, segítségkérések.
Előtte a Covid dominált: először az izolációban, majd 2020 második felétől a gyászban, illetve az egzisztenciális gondok terén tudtak az anonim segítő beszélgetések révén könnyíteni az érintettek helyzetén.
A magyarok jelentős része nehezen tud kijönni abból az izoláltságból, ami a járvány alatt különösen felerősödött. A bezárkózó magatartás most nemcsak a téli időszak jellegzetessége, kollektíven megélt szorongás húzódik a hátterében.