Egy kutya jelenléte még a fizikai fájdalmat is csökkentheti

Ha úgynevezett állatasszisztált terápiákról beszélünk, általában a kutyaterápia jut az eszünkbe, pedig lényegében bármilyen állat, akár egy papagáj is segíthet a terápiában, a kutya csak azért a leggyakoribb választás, mert nagyon jól lehet tanítani – mondta Mittly Veronika, a Semmelweis Egyetem Magatartási Intézetétől a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. jubileumi vándorgyűlésén. Az állatasszisztált terápiákkal kapcsolatban nagyon kevés a kutatás, mivel nem könnyű objektivizálni a témát, és jellemzően kisebb csoportokkal lehet dolgozni, amiből viszont nehéz messzemenő következtetéseket levonni.

Az állatasszisztált terápiát az I. világháború után kezdték el alkalmazni sérült katonáknál,de az állatokhoz való ragaszkodásunknak evolúciós története van.

A kutya azért jó jelölt az állatasszisztált terápiákhoz, mert természetes társa az ember, könnyen tanítható, képes értelmezni a gesztikuláris kommunikációt, és elfogadja az embert mint tanítót, ráadásul feltétlenül szeret minket.

Egyértelmű, hogy mindenkit felvidít egy kutya Mittly és csapata eddig 43 emberen kutatott az állatasszisztált terápiára vonatkozó kísérletei során, aminek a pilot programja 2018 októbere és 2019 szeptembere között zajlott. A cél a krónikus betegségekkel, és így folyamatos stresszhelyzettel élő emberek pszichés, mozgásszervi és kognitív fejlesztése volt.

A kutatásban a legtöbb beteg neurológiai és mozgásszervi sérüléssel rendelkezett, 14-en teljesen, 29-en részben önellátók voltak. Teljes ellátásra szoruló beteget nem vontak be a kutatásba, mert ők általában ágyhoz vannak kötve, így nem lehet velük elvégezni a terápiát.

Az eredményeket a kutatók különböző kérdőívek alapján állapították meg, de Mittly szerint azok egyértelműek voltak már a terápiák alatt is: a betegek kedve javult, örömet éreztek a terápia után, könnyebben megbékéltek a betegségükkel, és aktív pihenésüket, valamint a családi kapcsolataikat kevésbé befolyásolta a betegségük. Ezen kívül megfigyelhető volt, hogy a fizikai fájdalmuk is csökkent, mivel a kutya kedvéért olyan mozdulatokat is megtettek, amelyeket korábban a fájdalom miatt nem.

Mittly elmondta, hogy ez végre egy kontrollált kísérlet volt az állatterápiával kapcsolatban, ami igencsak ritka. A kutatócsoport 2020 decemberéig még 120 főt szeretne bevonni a kísérletekbe, és új szempontokat is bevezetne, ami alapján elemezni lehet az eredményeket.

Eredmények az egyik legkomolyabb pszichiátriai betegségben

Bélteczki Zsuzsanna, a nagykállói Sántha Kálmán Szakkórház kutatója és csapata az állatasszisztált terápiás kutatásokat skizofrén betegekkel végezte el. A skizofrénia egy típusosan fiatal életkorban kezdődő, súlyos pszichiátriai betegség. Az állatasszisztált terápia a betegséggel kapcsolatban azzal a céllal használható, hogy emocionális, kognitív, szociális és fiziológiai funkcionalitás javulását idézze elő. Mindezt úgy, hogy elősegít az oxitocin, vagyis az egyik boldogsághormon termelődését.

Tudni kell, hogy a skizofrénia felépülési rátája nagyon alacsony, 7-ből 1 embernek sikerül, és a gyógyszeres terápia természetesen még mindig a kezelés gerince – mondta Bélteczki. A különböző terápiák limitált hatékonyságúak, a családterápia, a személyiségfejlesztő tréning nem mindig ér el eredményeket.

Intézetükben 2017 óta kísérleteznek állatasszisztált terápiákkal, a csapat pszichiáterből, pszichológusból, szociális munkásból, valamint úgynevezett felvezetőből áll, aki rendszerint a kutyával dolgozik, és az a dolga, hogy csak rá figyeljen, irányítsa, és ha kell, fegyelmezze az állatot.

A skizofrén betegeknél az állatasszisztált terápia szociális faktora játszik nagy szerepet:

megnöveli a szociális interakciók számát és intenzitását, és megnövekszik az interakció száma a kezelők és a betegek között is. Az ilyen betegségeknél az állatasszisztált terápia hatékonysága nehezen meghatározható, mivel kicsit sem heterogén a kimenetel, és a betegség is rendkívül sokféleképpen jelenhet meg. A kutatás során azonban előrelépések történtek a betegek szociális kompetenciáiban, az interperszonális kapcsolatokban, a kapcsolati intimitásban, a kötődésben és az önellátás, valamint a személyes higiéné tartásában.

Még a nővérek is várják a kutyaterápiát

Ugyanilyen pozitív eredmények születtek a stroke rehabilitáció állatasszisztált terápiájában is. A váci Jávorszky Ödön Kórház 30 főn végzett kutatást, és a résztvevőkön jól látszott az együttműködési készség javulása, a szorongás csökkenése, munkához szükséges megfelelő attitűd kialakítása, valamint a jobb önellátás – mindez annak köszönhető, hogy a kutya feladatokat adott a betegeknek, amiket ők szívesen végeztek el, ezáltal fejlődtek.

Farkas Cecília, állatasszisztált terápiákkal foglalkozó kórházi szakember elmondta, hogy nemcsak a betegeknél, hanem az egészségügyi dolgozóknál is mérték az általános közérzet javulását, a nővérek, mentősök alig várták, hogy mikor jön a kutya, mikor lehet vele játszani. A kutatás azonban olyan alacsony egyedszámmal készült, hogy egyelőre konkrét, messzire mutató következtetéseket nem lehet levonni, ehhez további kutatásokra lesz szükség.

Forrás: 24.hu