Egy hónappal korábban nyílnak a virágok Angliában

A Cambridge-i Egyetem vezette kutatócsoport vizsgálta meg a Nagy-Britannia területén élő növények virágzási idejének változását, amely a 18. század közepéig visszanyúló adatokon alapul. 406 növényfajról készült, több mint 400 ezer begyűjtött virágzási adatot elemeztek, és azt találták, hogy az 1987-2019 közti időszakban egy teljes hónappal korábban kezdtek virágba borulni a növények, mint 1753-1986 között. A klímaváltozás pont ugyanezen, 1987-2019 közti időszakban gyorsult fel.

Ennek a változásnak számos okból lehet súlyos hatása. Azt a hazai példákból is jól tudjuk, hogy mit jelent egy korai gyümölcsvirágzás, amely egy enyhe tél után következik be, és ha erre fagy érkezik, az egész termést megsemmisítheti. A másik, még sokkal súlyosabb probléma az, hogy a virágzás idejéhez hosszú idő óta alkalmazkodó rovarvilág, illetve az ehhez alkalmazkodó más állatok, így pl. az énekesmadarak egymással fennállt finom egyensúlya megbomlik. Magyarul: hiába nyílik korábban a virág, ha még nem keltek ki a beporzását végző rovarok, vagy például a madarak fiókái számára táplálék rovarok száma csökken azért, mert nem a megszokott időben nőnek azok a növények, amelyektől az ő életük függ. Az ilyen, ún. fenológiai eltolódások miatt, vagyis amiatt, hogy a korábban egyidejű biológiai események szinkronja felborul, az egész ökoszisztéma bajba kerül, ha nem tud gyorsan alkalmazkodni. Márpedig sok élőlény már most az alkalmazkodóképessége határán jár…

Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait jól meg tudjuk ítélni, nagy adatbázisok szükségesek, ám ezekből elég kevés van. E kevés közé tartoznak a brit amatőr természetbúvárok által évszázadok óta készített standard feljegyzések, akár a vándormadarak visszaérkezéséről, akár, mint az a mostani kutatásban is fontos volt, számos növényfaj virágzási idejéről.

Nagy-Britanniában 1736-ig visszanyúló adatsorok állnak rendelkezésre, jelenleg mintegy 3,5 millió egyedi adattal. Ilyen gyűjtőpont a Nature’s Calendar ( természet kalendáriuma), amelyből most a virágzási adatokat használták fel. A gyűjteményből fák, cserjék, kúszónövények és lágyszárúak adatait kérték le, a Csatorna-szigetektől egészen Shetlandig a teljes brit régióra nézve. Az adatok elemzéséből egyértelművé vált, hogy a virágzási idő változása szoros összefüggést mutat a klímaváltozással.

A kutatók szerint, ha ilyen ütemben nő tovább a hőmérséklet, a brit tavasz hamarosan már februárban beköszönthet. Ez pedig az érintett fajok miatt mind a vadvilág, a rétek és az erdők, mind a mezőgazdaság számára súlyos következményekkel járhat.