Édesanyánk génjei határozhatják meg, milyen gyorsan öregszünk
Módosítva: 9/28/2013 Szerző: Szimpatika 1 perc GenetikaIdőskori betegségek
Bár megfelelő étkezéssel, elegendő alvással és rendszeres testmozgással formában tarthatjuk a testünket, a legújabb kutatási eredmények szerint az édesanyáktól származó, mutálódott gének segíthetnek csak igazán az öregedési folyamatok előrejelzésében.
Az öregedés különböző, a korral járó betegségek megjelenésében, valamint fizikai változások formájában jelentkezik, egyénenként változó mértékben. A tudósok korábban úgy gondolták, az öregedési folyamatokra főleg az életünk során felhalmozódott sejtsérülések vannak hatással, ezért nem is vizsgálták meg közelebbről az öregedés öröklött aspektusait.
A Karolinska Intézet és a Max Planck Öregedés-biológiai Intézet tudósai azonban nemrég rájöttek, hogy a mitokondriumban – ami az energia előállításáért felelős sejtszervecske – található sérült DNS is befolyásolhatja, hogy milyen ütemben öregszünk.
A mitokondriális DNS csak az anyától öröklött géneket tartalmaz. „Eddig csak azt sikerült bizonyítanunk, hogy a mitokondriális DNS-ben az évek során felhalmozódott sérülések hatással vannak az öregedési folyamatokra” – nyilatkozta Nils-Göran Larsson, a Max Planck Intézet kutatója. „Most azonban, az egerekkel folytatott kísérletek során kiderült, hogy a DNS-sérülések egy része már a születéskor is jelen van, méghozzá az anyától örökölt génekben” – tette hozzá.
A mitokondriális DNS különbözik a sejtmagban található és mindkét szülőtől származó, hagyományos DNS-től. Hogy megvizsgálhassák a mitokondriális DNS öregedésben betöltött szerepét, a tudósok különböző mértékű DNS-károsodással élő laboratóriumi egereken végeztek kísérleteket. Bár a kísérletek során az öregedési folyamatok mértéke nagyrészt megegyezett a környezeti tényezők által előre jelzettel, voltak olyan esetek, amikor felmerült a genetikai eredet lehetősége is.
„Véleményünk szerint ezek a vizsgálati eredmények emberek esetében is megállják a helyüket, de természetesen ezt emberekkel végzett kutatások során is bizonyítanunk kell majd a későbbiekben” – összegezte Larsson. A kutatás részletes leírása a Nature című tudományos szaklap legfrissebb számában olvasható.
forrás: www.medipress.hu