Ma már tudjuk, hogy az öröm vagy az elégedetlenség agyi élettani folyamatok révén kialakuló érzet. Ilyen folyamat az, ahogyan az ember vágyik például egy szelet csokoládéra (rosszabb esetben valamilyen tudatmódosító szerre), úgy ahogyan a háziméhek a gyűjtögetés során a nektárra vágynak – derül ki egy új, a Science folyóiratban közzé tett kutatásból.
Néhány éve már tudható, hogy a méhek esetében a dopamin sok és sokféle idegi útvonalon szállítódik, így a kutatók feltételezték, hogy sokféle folyamatban is lehet szerepe – ezek közül jó néhány már ismert. Kíváncsiak voltak azonban, hogy milyen további szerepe lehet ennek az ingerületátvivő anyagnak, ezért számos vizsgálatot és mérést végeztek a gyűjtés folyamatának többféle pillanatában.
A kutatók ezekből arra jutottak, hogy amíg a méhek keresik az élelmet, úton vannak a virág felé, addig magas a dopaminszintjük, ám amint megtalálják és megeszik a nektárt, leesik. Úgy tűnik, hogy az is igaz a méhekre, hogy a tanulási-emlékezési folyamatokban is szerepe van a dopaminnak, mivel a méhlegelők helyét bemutató táncuk során szintén emelkedettebb dopaminszintet mértek náluk. Izgalmas eredmény volt az, hogy mind a táncoló, mind a megfigyelő méhek esetében a tánc elején volt a legmagasabb dopamin szintje, és talán még érdekesebb, hogy ekkor annál is magasabb volt, mint amikor már táplálkoztak a méhek. Ez azt jelentette, hogy a tánc során a méhek nemcsak a virágok helyszínére emlékeztek, hanem a nektár iránti vágyukra is. Úgy képzeljük el, hogy amikor meséljük, hogy az áruházban hol található a kedvenc csokoládénk, eközben szinte érezzük az ízét a szánkban – a méhek ugyanígy idézik fel társaiknak a tánc során a virágok helyével együtt azok nektárjának fenséges ízét is, ezért emelkedett a dopaminszint.
A kutatók ellenőrzésként azt is megvizsgálták, mi történik, ha a méhek dopaminszintjét mesterségesen megemelik: ekkor a méh gyorsabban és hatékonyabban tanulta meg az illatok azonosításával járó tesztfeladatokat. Ez azt jelenti, hogy a dopamin magasabb szintje segíthet a méheknek megjegyezni, hol vannak a nektárt adó virágok. Ellenkező irányú változásnál, vagyis a méhek dopaminszintjének mesterséges csökkentése után az állatok több időt töltöttek a kaptárban: ez is arra utalt, hogy a gyűjtögetést vezérlő vágyat irányíthatja a dopamin.