A brit Medical Research Council kutatói a UK  Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 50 ezer önkéntesének  egészségi és genetikai adatait vizsgálták meg. A projektet annak idején  azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a  rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.
 A  szakemberek a légszomjhoz, köhögéshez és ismétlődő tüdőfertőzéshez  vezető krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását vizsgálták.  A dohányosok és nem dohányosok, illetve a COPD-s és nem COPD-s emberek  összehasonlításával a szakemberek kimutatták, hogy a DNS bizonyos  részeinek kedvező mutációi erősítik a tüdő működését és csökkentik a  COPD kialakulásának kockázatát.
 Ez azt jelenti, hogy a "jó  génekkel" rendelkező dohányosoknál kisebb a kockázata a COPD  kialakulásának, mint a "rossz génekkel" rendelkezőknél. A Leicesteri  Egyetem kutatójaként dolgozó Martin Tobin szerint úgy tűnik, hogy a  gének befolyásolják a tüdő fejlődését és az elszenvedett károkra adott  válaszreakcióját.
 A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs  semmiféle varázspirula, amely biztos védelmet garantálna bárkinek a  dohányzás káros hatásaival szemben. "A leghatékonyabb módszer a COPD és a  dohányzással összefüggő egyéb betegségek, köztük a rák és a  szívbetegség kivédésére az, ha az ember leteszi a cigarettát" - idézte  Tobint a BBC News.
 A kutatók a genetikai kód olyan részeit is  azonosították, amelyek gyakrabban fordulnak elő dohányzóknál, mint  nem-dohányzóknál. Ezek a részek a jelek szerint befolyásolják az agy  működését és azt, hogy milyen könnyen válik valaki a nikotin rabjává.  Mindezt ugyanakkor további kutatásokkal kell igazolni.
 A Lancet  Respiratory Medicine című folyóiratban közölt új eredményeket az Európai  Tüdőgyógyász Társaság találkozóján ismertették a szakemberek.
Forrás: MTI