Szimpatika cikkek baktériumok-témában

A gyakori, alapos, szappanos kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kézhigiénés világnapon, május 5-én.

Egy pénteken publikált tanulmányban Venezuela déli részén, az amazonasi dzsungelben élő apró, elszigetelt törzs lakosainak emésztőrendszerében, szájában és bőrén élő mikrobákat vizsgálták meg. Az eredmények árulkodnak arról, a modern életvitel mennyire változtathatja meg az emberi szervezet baktériumközösségét.

Az ételmérgezést okozó szalmonella-baktérium génmódosított törzsei hatékonyan semmisítik meg a daganatos sejteket anélkül, hogy károsítanák a gazdaszervezetet - bizonyították sejttenyészeteken és állatkísérletekben az Arizonai Állami Egyetem tudósai.

Kevesen vannak tisztában a meningococcus fertőzés alattomos terjedésével, gyors lefolyásával és súlyos szövődményeivel. Ez a baktérium felelős a gennyes agyhártyagyulladás elterjedéséért is, amely főleg a kisgyermekekre és a fiatal felnőttekre jelent nagy veszélyt. A betegség gyors felismerése életet menthet: időben történő orvosi beavatkozással a betegnek jó esélye van a teljes gyógyulásra, azonban minden tizedik eset - a szakszerű ellátás ellenére is - halálos kimenetelű. Éppen ezért van különösen nagy jelentősége a megelőzésnek, amelynek egyetlen lehetséges eszköze a védőoltás.

A vágódeszka az otthonunk egyik legveszélyesebb és legfertőzőbb pontja - akár 200 százalékkal több baktérium fordulhat meg rajta, mint a vécéülőkén.

Intézményi szinten és otthon is a helyes kézmosás alapjainak elsajátításával és gyakorlásával a fertőzések kialakulása és terjedése könnyen elkerülhető lenne.

A torok fájdalma nemcsak gyakori panasz, hiszen bárkit érinthet, de sok betegség, probléma állhat a hátterében a gyulladástól a fertőzéseken át a stressz okozta izomfájdalomig.

Nemrégiben nagy port karvart a szarvasgombás pesto okozta botulizmus, mely betegség akár halálos kimenetelű is lehet.

A halálos szuperbaktériumok még a legerősebb antibiotikumokra sem reagálnak, elterjedésük pedig már nem jóslat, hanem világszerte tapasztalható valóság.

A modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat az Alzheimer-kórnak az ipari országokban tapasztalt terjedése mögött - derült ki egy frissen közölt brit tanulmányból. A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja 192 ország Alzheimer-kórra vonatkozó adatait vetette össze, és azt fedezte fel, hogy ahol jobbak a higiéniás körülmények és ennek köszönhetően számos más betegség ritkábban fordul elő, ott több az Alzheimer-kóros beteg.