Szimpatika cikkek Genetika-témában

A rendszeres testmozgás hatására módosul több olyan gén működése, amely a test zsírraktározásáért felelős – derül ki egy új svéd tanulmányból. A következetes edzés a legbiztosabb módja a felesleges kalóriák elégetésének, ám egyéb előnyei is lehetnek: mindenekelőtt segít megváltoztatni a testzsír raktározásának módját.

Néhány nappal ezelőtt jelent meg a hír, hogy Angelina Jolie a megelőző célú emlőeltávolító műtét mellett döntött. Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa az eset kapcsán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy bár valóban van olyan helyzet, amikor a nőgyógyász, a genetikus és az onkológus egy ilyen drasztikus lépést tart a legjobbnak, ez csak extrém esetekben van így.

Az elmúlt napok kétségkívül legfelkavaróbb híre Angelina Jolie műtétéhez kapcsolódik. A színésznő kettős melleltávolításon esett át, hogy így próbálja megelőzni a rákot. Az emlődaganat magas rizikójára orvosai az elvégzett genetikai vizsgálat alapján következtettek. De mit is kell tudnunk a BRCA-ról, hogy a döntés hátterét megértsük?

A genetikai állományunk a hajunk vagy szemünk színe mellett azt is meghatározza, hogy életünk során milyen betegségekre leszünk hajlamosak. Ezek kialakulásában, illetve elkerülésében az életmódunk és a környezeti tényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A genetikai rizikófaktorok és a táplálkozás kapcsolatának ismerete a betegségek megelőzésének és gyógyításának újszerű módját jelentheti azáltal, hogy a génjeinkbe kódolt hajlam kifejlődését a táplálkozás segítségével befolyásolhatjuk.

Milyen mértékben határozza meg genetikai hátterünk ereink állapotát? A Semmelweis Egyetem kutatói a szív- és érrendszeri betegségeket előrejelző mérőszámok genetikai és környezeti meghatározottságát vizsgálták egy- és kétpetéjű ikerpárokon.

A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelő számos új génvariációt fedeztek fel egy, a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új tanulmány kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szűrésében és a hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésében.

A rosszindulatú daganatos betegségek szempontjából kiemelkedően fontos tényező a korai diagnózis. A rendszeres szűrés természetesen szerves része az időben történő felismerésnek, viszont az orvostudomány nagymértékű fejlődésével egyre megbízhatóbb és egyre korábban elvégezhető diagnosztikus eljárások látnak napvilágot. A vastagbél daganatos elváltozásainak mielőbbi, genetikai alapokon nyugvó kórisméjének felállításában a Semmelweis Egyetem kutatóinak köszönhetően áttörő eredmények születtek.

Lehetséges lenne, hogy valaki genetikailag tényleg reménytelen? Ha nem is úgy, ahogy elsőre gondoljuk, de igen. Egy Semmelweis Egyetemen zajló kutatásból ugyanis kiderült, hogy az öngyilkosság egyes elemei, mint például a reménytelenség érzése, örökletes lehet.

Brit kutatók felfedeztek egy gént, amely segít abban, hogy valaki vezetővé válhasson. Az rs4950 kódjelű „vezetői” gén öröklődik, és kapcsolatba hozható azzal, hogy az emberek vezetővé válnak. A szakemberek elfogadják, hogy a vezetői képességek tanulással bontakoznak ki, de e gén jelentheti a lényeges lökést abban, hogy valakiből vezető vagy beosztott válik.

A visszérbetegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Ha a szülők, nagyszülők is szenvedtek ettől, az utódoknál is megvan a hajlam a kialakulásra.