Szimpatika cikkek Klímaváltozás-témában

A klímaváltozás következtében megduplázódhat az árvizek száma és korábban nem látott szárazságokkal kell számolni a földközi-tengeri térségben akár már tizenkét éven belül klímakutatók szerint.

Harminc „klímabiztos” babfajtát nemesítettek a nemzetközi agrárkutatási szervezet, a franciaországi székhelyű CGIAR (Consultative Group for International Agricultural Research) szakemberei, a növények jelenthetik majd a fő fehérjeforrást a globális felmelegedés által leginkább sújtott térségekben.

Az éghajlat átalakulása nem csak ránk, emberekre vagy a sarki jégtakarókra van hatással, de az egész élővilágot megváltoztatja. Dr. Csörgő Tibor biológust a madarak és a klímaváltozás kapcsolatáról kérdeztük.

Egy amerikai orvoscsoport a klímaváltozással összefüggő, az elkövetkező időszakban várhatóan tovább súlyosbodó egészségügyi problémák kutatására szakosodott.

Az egész világ időjárását módosíthatja idén a csendes-óceáni El Nino az amerikai meteorológusok előrejelzése szerint.

Sorra dőlnek a melegrekordok, de egyelőre még nem lehet rendkívülinek nevezni a mostani időjárást.

Az elmúlt évtized bővelkedik az időjárási rekordokban: a szélsőséges időjárás esetenként akár százmilliárd forintos nagyságrendű károkat is okozott. A Zsófia és a Jolanda elnevezésű mediterrán ciklonok 2010 májusában súlyos villámáradásokat hoztak magukkal, és hasonló légköri jelenségek vezettek a 2013. március 15-i rendkívüli hóviharhoz (Xavér ciklon). A Kárpát-medencében egy másik jellegzetes áramlási kép is gyarapszik: ez az úgynevezett meridionális (déli jellegű) áramlás, ami pl. a 2013-as júniusi dunai árvíz kialakulását is okozta.

Hamarosan a kormány elé kerülhet a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete. A szakpolitikai vitaanyag riasztó képet vázol: „A jövőben a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6°C-kal melegebb nyarak is előfordulhatnak Magyarországon.”

Hét éven belül világszerte a mostani kétszeresére, 2040-re pedig a négyszeresére nő a nyári extrém hőhullámok száma a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói szerint. A Dim Coumou vezette kutatócsoport vizsgálatában olyan, többek közt a 2003-as európai és a 2012-es egyesült államokbeli rendkívüli (3 szigmás) hőhullámhoz hasonló időjárási jelenségekre összpontosított, amelyekben a nyári hónapok során a hőmérséklet-változás jelentősen meghaladja az adott régióra jellemző értékeket.

Pártai Lucia szerint a következő hetekben valószínűleg csak átmeneti periódusokra szakad meg a napos időjárás. A meteorológus arra is felhívja a figyelmet, hogy hazánk éghajlatát a jövőben a mediterrán térségek sajátosságai jellemezhetik majd.