Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag
Az elmúlt egy évtizedben 40 fajba tartozó több mint 1800 olyan tengeri állatról készült feljegyzés, amely életét veszélyeztető módon került kapcsolatba műanyaghulladékkal az Egyesült Államok partvonala mentén.
A szakemberek szerint az a néhány eset, amely nagy médiavisszhangot kapott, például a bálna, amely 40 kilogramm műanyaghulladékkal a gyomrában vetődött partra 2019-ben, csak a jéghegy csúcsa és a valódi számok sokkal magasabbak. A műanyagszemétbe gabalyodott állatok többségével nem találkoznak az emberek.
„Talán soha nem tudjuk meg a pontos számot, ám a részletek, amelyeket tudunk, szívszaggatóak” – mondta Kimberly Warner, az Oceana környezetvédelmi szervezet kutatója. „A műanyag ma már mindenhol jelen van, még azokban a mélyen a vízben élő állatokban is, amelyeket ritkán látni és a helyzet egyre csak súlyosbodik” – tette hozzá a szakember.
Az állatok véletlenül nyelik le a vízben lebegő műanyagdarabokat, miközben táplálkoznak vagy épp ennivalónak nézik a hulladékokat. Az állatok műanyagzacskókat, léggömböket, horgászzsinórokat, műanyagfóliákat és élelmiszer-csomagolásokat nyelnek le a leggyakrabban, ami belső sérüléseket okozhat számukra vagy nehezítheti a táplálkozásukat.
Az egyéb műanyaghulladékok a nyakuk és az úszóik köré tekeredhetnek, mély sebeket okozva vagy nehezítve a mozgásukat. A műanyagszemétbe gabalyodott vagy műanyagdarabokat lenyelt állatok 88 százaléka a fenyegetett vagy veszélyeztetett fajok közé tartozik az Egyesült Államokban.
Egy Hawaiion talált fókának műanyag vizespalack szorult az orrára, míg Kaliforniában egy élelmiszer-csomagolás tömítette el egy delfin nyelőcsövét. Dél-Karolinában csaknem 60 darab műanyagdarabkát ürített ki magából egy álcserepesteknős.
Évente 11 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba és ha a jelenlegi trendek nem változnak, akkor ez a szám csaknem megháromszorozódhat 2040-re. A műanyaghulladékok gyakran apró részecskékre bomlanak le és eljutnak a világ minden tájára, a tengeri világ legmélyebb helyeitől egészen az Északi-sarkvidék tengeri jegéig.
Forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!