Gyerekkori fejfájás – Mit tehet a szülő?

A fejfájás csaknem valamennyi felnőtt életében előfordult már, de meglepő, hogy sok gyerek szájából is elhangzik ez a panasz. Mit tehet a szülő, mielőtt orvoshoz fordul? A témában Dr. Jerney Judit gyermekneurológus ad eligazítást.

A szülő általában a gyermek fejfájásos panaszainak ismétlődése miatt fordul orvoshoz, főként azért, mert mindig komolyabb, súlyosabb koponyaűri, idegrendszeri betegségtől tart. A fejfájás lehet maga a kórkép és lehet valami egyéb betegségnek a tünete, tehát többféle az ok és többféle a megnyilvánulási forma.

A fejfájás látható jele lehet pusztán annyi, hogy a gyermek viselkedése megváltozik, abbahagyja a tanulást vagy a játékot, lefekszik. Számos jellegzetesség vagy kísérő tünet adhat eligazítást a szülőnek, vagy rákérdezhet bizonyos jelekre. Ezek az információk nagy segítséget jelentenek az orvosnak a fejfájás típusának és hátterének tisztázásában, a szükséges vizsgálatok mielőbbi elkezdésében, valamint a felesleges vizsgálatok elkerülésében.

Javasolt, hogy a szülő a vizsgálatra úgynevezett „fejfájás naplóval” érkezzen.

Ennek szempontjai a következők:

A fejfájás

Megjelenési ideje: Mikor jellemző a fejfájás? Reggel már ébredéskor, napközben vagy inkább estefelé, esetleg éjjel erre ébred a gyermek?

Helye: Kérjük meg a gyermeket, hogy próbálja behatárolni, hol érzi a fájdalmat: homlok, halánték, fejtető, tarkó, szem körül? Csak az egyik vagy mindkét oldalon?

Időtartama: Milyen hosszan jelentkezik: percekig, órákig, napokon át, folyamatosan, vagy időszakosan?

Erőssége: 1-5 vagy 1-10 skálán milyen erős a fejfájás, ha a gyermek ezt meg tudja jelölni?

Megelőző tünetek: 24-48 órával korábban jelentkezett fáradtság, ingerlékenység, hangulatváltozás, ásítozás, karikás szem, nyakmerevség, vagy közvetlenül a fejfájás előtt, szinte bevezető tünetként: látászavar, érzészavar vagy beszédzavar?

Kísérő tünetek: Fejfájás közben jelentkezik hányinger, hányás, szédülés, fénykerülés, hangkerülés?

Okoz-e változást a szokásos tevékenységben (játék, tanulás, viselkedés)?

Fokozódik-e fizikai aktivitásra mozgás, ugrálás, sport, előre-, vagy hátrahajlásra?

Enyhül-e alvás hatására, gyógyszer (milyen gyógyszer) hatására?

Változott-e (fokozódott vagy csökkent) az első fejfájás óta: erőssége, időtartama, gyakorisága?

Kiváltó oka: fejsérülés, stressz, fáradtság, időjárás változás, hormonális ciklus, valamilyen étel?

Egyéb észrevételek

A naplóban felvetett kérdésekre adott válaszok nagyon fontosak a vizsgáló orvos számára, segítik a helyes diagnózis megállapítását, felvázolják, hogy elsődleges (amikor maga a fejfájás a betegség) vagy másodlagos, tüneti fejfájásról van szó.

Fejfájástípusok és jellemzőik:

Migrénes fejfájás

Az elsődleges fejfájás egyik gyakori formája a migrén. Előfordulása gyermekek körében 3-14%. Gyanúját felvethetik a nagyszülők, szülők, testvérek hasonló panaszai. Legalább 60-75%-ban van migrénre utaló családi adat. De a kiváltó tényezők lehetnek a stressz, hormonális vagy időjárási változások, bizonyos ételek. Míg a felnőttek és a tinédzserek inkább típusos féloldali fejfájásról panaszkodnak, a kisebbek homloktáji vagy kétoldali halántéktáji fájdalmat említenek.

A migrénes fejfájás fokozatosan, egyre erősödve kezdődik, általában lüktető jelleggel, és a fizikai aktivitás tovább erősíti. Megelőzhetik látási panaszok (pl. cikázó fénycsíkok vagy foltok, a látótér egy részének homálya vagy beszűkülése, stb.) érzés- vagy beszédzavar. Ez a migrén úgynevezett aurával járó formája. 8 éves kor alatt ritka, serdülőkben jóval gyakoribb.

A migrén kísérőtünetet lehet hányinger, hányás, fény és/vagy hangkerülés, szédülés. Emiatt a migrénes gyerek legszívesebben egy elsötétített csendes szobába elvonul aludni, ami sok esetben használ is. A fejfájás legalább 2 órán át tart, de van, amikor 2-3 napig.

A migrénes fejfájás ismerete több okból fontos: segít elkülöníteni más elsődleges és másodlagos fejfájás formáktól, valamint megszabja, hogy milyen gyógyszer javasolható a migrén oldására, megelőzésére.

Vannak csecsemő-, illetve kisded-, vagy kisiskolás korban jelentkező, úgynevezett epizódikus tünet-együttesek. Ilyen a ciklikus hányás szindróma, az abdominalis (hasi) migrén, a jóindulatú paroxysmalis (rohamokban jelentkező) szédülés, jóindulatú paroxysmalis (rohamokban jelentkező) ferde fejtartás, melyekhez későbbiekben migrén társulhat.

Tenziós fejfájás

Az elsődleges fejfájás másik gyakori formája az úgynevezett tenziós típusú fejfájás. Gyakoriságát 5-25%-ra becsülik. Általában 7 éves kor táján kezdődik, de előfordulása a serdülőkorra leggyakoribb. A tenziós fejfájás kialakulásában a fájdalomérző és szabályozó rendszer működésében, valamint a fej és a nyak izmainak feszülésében bekövetkező változások játszanak szerepet.

A latin eredetű kifejezés a fájdalom feszítő jellegére utal, olykor a fejet körülvevő abroncsszerű szorító érzést okoz, növekvő- csökkenő intenzitással. Ez általában nem olyan fokú, hogy a gyermek abbahagyni kényszerüljön a teendőit, előfordul, hogy csak rákérdezésre jelzi. A fény vagy erős hang ezekben az esetekben is zavaró lehet. A fájdalom időtartama változó, olykor egy ideig szinte minden nap előfordul, viszont sportolás, verseny, TV nézés közben nem említik, vagyis a figyelem elterelése sokszor javít.

Cluster fejfájás

A harmadik típusú elsődleges fejfájás a „cluster” fejfájás, ami gyermekekben ritkábban fordul elő és csaknem kizárólag 10 éves kor felett. Jellegzetes tünet-együttes, mindig az egyik oldalon jelentkezik a szem és a halánték körül. Hirtelen, gyorsan erősödő erős fájdalommal indul, ami fél-3 óráig is eltarthat. Könnyezés, orrcsorgás, orrdugulás, sápadtság, izzadás és a szem pirosas elszíneződése kísérheti.

Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek?

A tünetek ismeretében már a gyermekorvosi vizsgálat is eldöntheti a további vizsgálatok szükségességét. A következő lépés az ideggyógyászati és szemészeti vizsgálat, vagy akár fogászati vizsgálat lehet. Ha elhúzódó felső légúti hurut szerepel az előzményekben, akkor melléküreg gyulladás gyanúja miatt orr-fül-gégészeti vizsgálat is indokolt. A szemészeti vizsgálat részben esetleges látási problémát, fénytörési hibát deríthet ki, amikor pl. a gyermek nem látja jól a táblát vagy éppen a közelre nézéskor az írás, olvasás jelent megerőltetést. A szemfenék vizsgálat arra is fontos jelzést ad, hogy a fejfájás hátterében nincs-e agyi nyomásfokozódásra utaló eltérés, amit térszűkítő folyamat okozhat. Ilyenkor azonban egyéb kóros tünetek is jelentkeznek, ezért fontos az ideggyógyászati vizsgálat, ami szükség esetén képalkotó eljárások elvégzését javasolhatja.

Sok szülő MR-rel kezdené a vizsgálatok sorát, hogy megnyugodjon nincs-e nagyobb baj a háttérben. Azonban fontos ezeket a vizsgálatokat csak megalapozott orvosi gyanú esetén elvégezni. Az ideggyógyászati vizsgálat az észlelt kóros tünetek alapján segít tisztázni az úgynevezett másodlagos, tüneti fejfájások hátterét. Ez lehet például fejsérülés, idegrendszeri gyulladás, térszűkítő folyamat vagy valamilyen rendszerbetegség. Olykor pszichológiai vizsgálatra is sor kerülhet. Ezzel kiszűrhetjük, hogy nincs-e a fejfájás hátterében a gyermek számára lelki megterheléssel, szorongással járó ok.

Forrás: Rózsa Medical Center, Dr. Jerney Judit gyermekneurológs

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!