Szimpatika főoldal

Egy új tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy milyen genetikai, szociopolitikai és kulturális változások kísérték az eurázsiai sztyeppei birodalmak kialakulását. A szakértők 214 olyan személyt vizsgáltak, akik egy 6 ezer éves periódusban éltek. A csapat úgy véli, a korszak változásai előkészítették a hsziungnuk és a mongolok birodalmának megszületését.

A bronzkor végétől a középkorig a térségben több jól szervezett nomád állam is kialakult. Az időszámítás előtt 209 és időszámítás szerint 98 közötti Hsziungnu Birodalom, illetve a 916 és 1125 között formálódó Mongol Birodalom óriási hatást gyakorolt a régióra, a genetikai vizsgálatok hiánya miatt ugyanakkor viszonylag keveset tudni a korszakról. A Choongwon Jeong, a Max Planck Történelmi Intézet munkatársa által vezetett nemzetközi csapat az időszámítás előtt 4600 és az időszámítás szerint 1400 közötti maradványokat vizsgált, a leletek 85 mongóliai és három orosz lelőhelynél kerültek elő.

A holocén kor közepén a helyi sztyeppéken ősi északkelet-ázsiai, illetve ősi észak-eurázsiaiaktól származó vadászó-gyűjtögető népek éltek, időszámítás előtt 3000 körül azonban az afanaszjevói kultúra terjedésével megjelent a tejgazdálkodó pásztorkodás. Ezen csoport a Jamnaja-kultúra Fekete-tenger partvidékén élő pásztorokhoz köthető. Bár a korai népvándorlásnak nem volt jelentős genetikai hatása, komolyan átalakította a térség kultúráját.

A bronzkor végén és a vaskor elején Mongólia nyugati, északi és déli populációi jól elkülönültek, és ez több mint egy évezreden át így is maradt. A mobilitás növekedésével – amely feltételezhetően a lovaglás elterjedésének köszönhető – ugyanakkor elkezdtek genetikailag is keveredni a helyi népek. A Hsziungnu Birodalom létrejötte egyidős ezzel a folyamattal. A mongolok korára a kelet-eurázsiai származás vált dominánssá, az északkelet-ázsiai pedig szép lassan eltűnt. A birodalom korának végére a térség genetikai összetétele stabillá vált, ezzel közel megegyezik a modern mongolok genetikai profilja.

Forrás: ng.hu