Hogyan működik a lélegeztetőgép?
A koronavírus-fertőzés, ahogy más hasonló betegségek, súlyosabb esetben tüdőgyulladást okozva roncsolják a tüdő szöveteit. Ezzel pedig jelentősen megnehezíti, vagy esetleg teljesen megakadályozza, hogy a tüdő végezze a dolgát, vagyis oxigént juttasson a vérbe. A lélegeztetőgép, nagyon leegyszerűsítve az egyébként meglehetősen bonyolult szerkezet munkáját, ebben segíti a szervezetet.
A gép típusától függően különböző módszerekkel oxigént szállít a tüdőbe, majd az előállított szén-dioxidot elvezeti. Ebből a működésből következik, hogy a lélegeztetőgép nem képes arra, hogy meggyógyítson egy betegséget, így a koronavírus okozta tüdőgyulladást sem. Arra jó, hogy amíg a tüdő nem működőképes és nem biztosítja az elégséges gázcserét, pótolja annak munkáját – a gyógyulás viszont a szervezet immunrendszerétől függ.
Mióta vannak lélegeztetőgépek?
A lélegeztetőgépek elődjének tekinthető vastüdőt 1927-ben találta fel két amerikai mérnök, Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw. Bármilyen meglepően hangzik, de háztartási eszközök, porszívók és egy vastartály szolgáltak az első vastüdő alapjául. A henger alakú tartályban szivattyúk segítségével ütemesen váltakoztatták a légnyomást, ennek hatására a beteg mellkasa emelkedett és süllyedt, így juttatva levegőt a tüdejébe. Maga a szerkezet meglehetősen nagy méretű, de hatékony eszköz volt, ami szinte azonnal működött: az első belefektetett, súlyos légzési nehézségekkel küzdő beteg szinte rögtön elkezdett sokkal könnyebben lélegezni. Ezek után nem kellett sokat várni a mostani lélegeztetőgépekre már jobban hasonlító szerkezetre sem, egy John Haven Emerson nevű feltaláló pár évvel később készített egyszerre kisebb és hatékonyabb lélegeztetőgépet. Ennek ellenére a vastüdők is használtban maradtak, néhol egészen a 21. század elejéig.
Milyen lélegeztetőgépek vannak?
A lélegeztetőgépeket többféle szempont mentén csoportosíthatjuk. Egy lehetséges felosztás az invazív és non-invazív lélegeztetésre alkalmas gépek megkülönböztetése.
Az egyszerűbb, non-invazív lélegeztetésre képes gépeket a kevésbé súlyos esetekben alkalmazzák a légzés támogatására. Ilyenkor a beteg egy arcmaszkon vagy orrkanülön át kap meghatározott összetételű légkeveréket, aminek oxigéntartalma szabályozható. A non-invazív légzéstámogató készülékek egyik típusa a HFNC, ami nagy áramlással – akár 60 liter/perc – képes adagolni az oxigént a beteg tüdejébe. A magas áramlás még a kilégzés utolsó szakaszában is nyitva tartja a tüdőben a szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagocskákat – ennek azért van jelentősége, mert itt zajlik a gázcsere. Továbbá a belélegzett gáz fűthető és párásítható, ez pedig megelőzi a légutak kiszáradását.
A non-invazív lélegeztetés hátránya fertőző betegségek kezelése esetén, a rendszer tömítetlenségéből fakad. A kórokozók könnyebben kijuthatnak a környezetbe, és megfertőzhetik az orvosokat, nővéreket. Ez a jelenleg is zajló koronavírus járvány miatt került reflektorfénybe. Az ellátó személyzet megfertőződése elkerülhető a megfelelő védőfelszerelés használatával.
A beteg a kritikus szakaszt könnyebben átvészeli a légzéstámogató eszköz segítségével. Abban az esetben, ha a beteg állapota nem javul, intubáció és invazív gépi lélegeztetés válhat szükségessé, így azonban megnő a biotrauma mértéke. Invazív lélegeztetés esetén a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztetik a beteget.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy rugalmas tubust vezetnek át a beteg száján, majd gégéjén keresztül a légcsőbe, és ezen a csövön keresztül a lélegeztetőgép testhőmérsékletre felmelegített, párásított, oxigénnel dúsított levegőt juttat pozitív nyomással a tüdőbe. A légcsőbe behelyezett tubus és a lélegeztetőgép között egy steril, jól illeszkedő, zártrendszerű csőrendszer biztosítja a levegő akadálymentes és biztonságos áramlását, vagyis a lélegeztetést.
A légzést addig kell géppel támogatni, pótolni, amíg újra észrevétlen, vagyis külön odafigyelést nem igénylő feladattá válik. Ha ez sikerült, akkor eltávolítható a légcsőből a tubus, és a légzés ismét természetes úton, spontán zajlik tovább.
Forrás: Budai Egészségközpont
A cikkben hivatkozott linkek:
Ajánlataink
Olvasna még a témában?
Nyereményjátékok
Megfejtő
Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!
Facebook játék
Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A tudomány is igazolta azt a trükköt, ami ráveszi a gyereket a rendrakásra
- Autizmus spektrumzavar diagnózisa mesterséges intelligencia segítségével
- Kapcsolatot találtak az alvási apnoe és az agyi elváltozások között
- Pikali Gerda: „Szeretnék egy kis nyomot hagyni a világban”
- Összefüggést találtak a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség és a méhnyakrák között
- A dió egy csoda!
- Hatástalan lesz a fogamzásgátló, ha rosszul tároljuk
- A tenger kedvező egészségügyi hatása
- „Sokkolta a családot, amikor cukorbeteg lett a 9 hónapos kislányunk ”
- Hogyan csökkenthető a trombózis kockázata a várandósság során?
- Utazás, nyaralás babával – mire figyeljünk?
- Kockázatos lehet az édesítőszerek fogyasztása
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!