A szűrhető ellenség: az emlőrák

2020. 10. 26.
|
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Dr. Lengyel Erzsébet onkológussal, az Onkohelp Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk a betegségről, a kezelési módokról és a szűrések fontosságáról.

Mennyire tekinthető népbetegségnek Magyarországon az emlőrák?

A magyarországi megbetegedési adatok nagyjából megfelelnek a gazdagabb országokban, jóléti társadalmakban mérteknek, vagyis mindenképpen népbetegség. Ennek nagyon sok oka van, de elsősorban az egész nyugati társadalomra jellemző mozgásszegény életmódot, egészségtelen táplálkozást, dohányzást és alkoholfogyasztást említeném. Ezen a téren tehát egyértelműen a nyugathoz tartozunk, miközben például a méhnyakrák inkább jellemzően a szegényebb, alacsonyabban szituált betegekre jellemző.

Mit jelent mindez számokra lefordítva?

Magyarországon évente 5-6 ezer új beteget regisztrálnak, és évente kétezren halnak meg emlőrákban. A kilátások stádiumtól függnek, elsősorban attól, mikor fedezik fel a betegséget. Minél előbb megszületik a diagnózis, annál jobb kifutású a betegség, ehhez mérten sokkal jobb a gyógyulási arány. A négy stádiumot átfogó skálán előre haladva egyre magasabb a halálozási arány, és annál rövidebbek az életkilátások. Csak az emlőre lokalizált daganatok esetén az ötéves túlélés több mint 90 százalék, míg nyirokcsomó-áttét esetén 86 százalék. Ha távoli áttétről vagy negyedik stádiumú daganatról van szó, ez a mutató mindössze 28 százalékos.

Mivel lehet javítani az esélyeket a rendszeres szűrés mellett? Önvizsgálattal?

Egészséges nők esetében 45-65 éves kor között ajánlott a kétévenkénti mammográfia. Hozzáteszem: ez azokra áll, akiknél nem volt daganatos betegség a családban, mert ha igen, már 30 éves kortól érdemes elkezdeni a szűrést. Ugyanakkor a megbetegedések kevesebb mint 10 százaléka tekinthető genetikai eredetűnek. Számos országban próbálják kiterjeszteni a szűrést a 40-70 éves korosztályra, ugyanis az egyik csúcs épp 65 éves kor környékén vagy utána jelentkezik. Persze ennek a kérdésnek finanszírozási vetülete is van.

Mennyire tudatosak a magyar nők a mammográfia fontosságát illetően?

40-45 százalék megy csak szűrésre, miközben a kívánatos arány 70 százalék lenne. Utóbbi esetben hozná meg a várt eredményeket a vizsgálat. Ami az önvizsgálatot illeti: ez önmagában biztosan nem elegendő, bár persze ajánlott a kétévente végzett mammográfia mellett. A szűrés lényege alapvetően nem az, hogy még alaposabban megvizsgáljuk, ha valaki kitapintott valamit, hanem hogy tünetmentes, panaszmentes embereknél mérjük fel, nem áll-e fent olyan rákmegelőző állapot vagy korai stádiumú daganat, amely sehogy máshogy nem mutatható ki.

Mi történik, amennyiben a szűrés ilyen eredménnyel végződik?

Először is visszahívják a beteget kiegészítő felvételekre és/vagy szövettani mintavételre, amely elárulja, hogy rossz- vagy jóindulatú-e a daganat, vagyis kiderül, mit kell kezdeni vele. Ha korai stádiumban járunk kicsi daganattal, nyirokcsomó-áttét nélkül, mindig a műtét merül fel elsőként.

Amitől rengetegen félnek, hiszen a köztudatban még mindig a mell elvesztése él.

Ez valóban így van, pedig a technikák rengeteget fejlődtek az utóbbi évtizedekben. Vagyis ma már elsősorban az emlőt megőrző műtéteket végeznek. Miközben régen valóban szinte rutinszerűen eltávolíttatták az érintett emlőt, manapság már csak azt a részt érinti a beavatkozás, ahol a daganat elhelyezkedik: az érintett részt a mellből, és a hónaljból is csak az úgynevezett őrszem-nyirokcsomókat. Viszonylag ritka a centrális elhelyezkedésű elváltozás, amikor nincs erre mód. Amennyiben az egész mell eltávolítására kerül sor, bizonyos esetekben van rá lehetőség, hogy megőrizzék a bőrt, az emlőbimbót, és egy plasztikai műtéttel egyből helyre is állítsák az emlő állományát. Fiatal nőknél ezt már a daganateltávolító műtét során is elvégzik, vagyis egy ülésből megoldható a kérdés. Tehát ha valakinél kiszűrik a daganatot, ne egyből arra gondoljon, hogy eltávolítják a mellét! A mai módszerek mellett nem ez a cél, nem a radikális műtétek irányába haladunk.

Ön szerint mivel lehetne erősíteni a hajlandóságot, hogy járjanak szűrővizsgálatokra a veszélyeztetett korosztályba tartozók?

Mint említettem, eleve kevesen mennek szűrésre, mert egyszerűen félnek attól a szótól, hogy rák. Ugyanilyen visszatérő érv, hogy „fáj a mammográfia” – miközben a vizsgálat kicsit valóban kellemetlen, de azért mégsem olyan nagyon fájdalmas. Másfelől úgy tapasztalom: nem biztos, hogy a többség ismeri a pontos következményeket. Sokan nem is magától a diagnózistól vagy a műtéttől, hanem az utókezeléstől, tehát a kemoterápiától, sugárkezeléstől félnek.

Utóbbiakra mennyire van szükség általában?

Ez mindig a szövettani eredményektől függ. Ilyenkor mindig figyelembe kell venni a daganat malignitási fokát, ez alapján lehet dönteni a kezelésről. Műtét előtt nagy kiterjedésű daganatoknál szóba jöhet a primer szisztémás kemoterápia vagy endokrin terápia. Műtét után, adjuváns terápiaként kemoterápia és/vagy sugárterápia, és/vagy endokrin terápia jöhet szóba. A cél ilyenkor az, hogy meggátoljuk a daganat kiújulását. Negyedik stádiumú daganatoknál már áttétek képződnek a szervezetben, a csontokban, a tüdőben, a májban. Ilyenkor ma már az a cél, hogy a beteg a megfelelő kezeléssel, a lehető legjobb életszínvonalon élhessen: tehát ha már esetleg meggyógyítani nem lehet, ne is romoljon a helyzet. Ma már évekig élhetnek a betegek akár áttétekkel is a megfelelő kezeléssel a megfelelő életszínvonalon.

És milyen életminőségre lehet ilyenkor számítani?

Régen kis túlzással csak a kemoterápiát alkalmazták, amely több és más jellegű mellékhatással járt. Ma már olyan, szájon át szedhető gyógyszerek léteznek, ahol a progressziómentes túlélés akár két-három év is lehet, és csupán nagyon kicsi mellékhatásokkal kell együtt léteznie a betegnek. Ráadásul többféle terápia is létezik: ha az egyik nem válik be, és romlik az állapota, létezik második és harmadik lépés is. Vagyis akár öt-tíz évig is kihúzható egy áttétes beteg élete, miközben ezek az emberek azelőtt fél év alatt meghaltak. Tehát az orvostudomány szerencsére nagyon sokat fejlődött ebből a szempontból. Elérhetők genetikai vizsgálatok is, amelyek alapján célzott kezelésben részesülhetnek a betegek.

Mi a teendő gyógyulás után?

Ha meggyógyul valaki, nagy hangsúlyt kell helyezni a mozgásra, mert a daganat sajnos jelentős százalékban kiújulhat. A rendszeres mozgással 30-40 százalékkal csökkenthető a daganat kiújulásának esélye. Emellett pedig azt emelném ki, amit mindenhol hirdetnek: hogy a daganatok 30 százaléka megelőzhető lenne egészséges életmód mellett. Ne dohányozzunk, csak mértékkel fogyasszunk alkoholt, sportoljunk, meditáljunk, csökkentsük a stresszt, álljunk át a zöldségben és gyümölcsben gazdag mediterrán étrendre, együnk inkább többször kevesebbet. A testsúly szerepét például nem lehet eléggé hangsúlyozni a daganatos megbetegedések, így az emlőrák kialakulásában. Hogy csak egy példát mondjak: az elhízott emberek ösztrogén-szintje jellemzően magasabb, így körükben magasabb az úgynevezett receptorpozitív betegségek aránya. Persze nagyon fontos a rendszeres onkológiai kontroll, és az éves mammográfia tíz éven át.

Úgy tudom, férfiaknál is létezik emlőrák.

Valóban létezik, bár ritka. Amennyiben tehát valaki férfiként csomót érez a mellbimbójában, mindenképpen forduljon orvoshoz, bár az esetek többségében csak jóindulatú hormonális megnagyobbodásról van szó. A daganatok ugyanakkor sajnos rosszabb prognózisúak, mint a nőknél. Ennek – amellett, hogy a férfiak kevésbé veszik észre az elváltozásokat – alighanem hormonális háttere van.

ADVENTI AJÁNDÉK

Még sok adventi érdekességgel és meglepetéssel készülünk olvasóinknak...

Decemberi „esküvő” kvíz

Ha decemberben kitölti esküvői kvízünket, megnyerheti a lovasi Márffy Ház 25%-os kedvezményét, amelyet kifejezetten olyan pároknak kínálnak fel, akik még keresik a tökéletes helyszínt: a gyönyörű, Veszprém megyei településen meseszerű környezetben várják a párokat és a násznépet!

 

Játszom » Mi ez a játék? Részletek és szabályok »

A nyitólapról ajánljuk

#KORONAVÍRUS

Fertőzött:
221 073
Kórházban:
7 884
Elhunyt:
4 977
Tesztek:
1 653 780
Magyarországi adatok – Legutolsó frissítés dátuma: 2020.12.01. 09:00
Decemberi akció

Otrivin Rapid 1 mg/ml adagoló oldatos orrspray

10 ml

1 920 Ft

192 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Magnézium Béres 375 mg + B6 filmtabletta

30 db

1 850 Ft

61,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Algoflex Izom + Ízület retard kemény kapszula

20 db

1 800 Ft

90 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Tebofortan® 120 mg filmtabletta

30 db

4 390 Ft

146,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

D3-vitamin Béres 1600 NE tabletta

90 db

2 150 Ft

23,9 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Neo Citran belsőleges por felnőtteknek

10 tasak

2 260 Ft

226 Ft/tasak
Vény nélkül kapható gyógyszer

Strepfen® DIREKT 16,2 mg/ml szájnyálkahártyán alkalmazott oldatos spray

15 ml

2 430 Ft

162 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Cationorm® Emulziós szemcsepp

10 ml

2 530 Ft

253 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköz*

Proliver tabletta

30 db

1 242 Ft

41,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Rubophen 500 mg tabletta

20 db

1 390 Ft

69,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Mucopront 375 mg kemény kapszula

50 db

2 170 Ft

43,4 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sinupret® forte bevont tabletta

20 db

2 660 Ft

133 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nicorette® Quickspray 1 mg/adag szájnyálkahártyán alkalmazott oldatos spray

13,2 ml

3 960 Ft

300 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

2 060 Ft

128,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

ACC® LONG 600 mg pezsgőtabletta

10 db

2 110 Ft

211 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Robitussin™ Antitussicum szirup

100 ml

1 740 Ft

17,4 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Novo C plus Liposzómális C-vitamin lágykapszula

60 db

3 490 Ft

58,2 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Mebucain® Mint 2 mg/1mg szopogató tabletta

20 db

1 520 Ft

76 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Elinix® probiotikum kemény kapszula

28 db

2 780 Ft

99,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Ambroxol-TEVA 3 mg/ml szirup szájfecskendővel

100 ml

1 680 Ft

16,8 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dipankrin® Optimum 120 mg gyomornedv-ellenálló filmtabletta

60 db

1 990 Ft

33,2 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Centrum® Nőknek 50+ A-tól Z-ig® multivitamin

30 db

2 990 Ft

99,7 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Gaviscon borsmenta ízű rágótabletta

48 db

2 080 Ft

43,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Stodal® Neo szirup

200 ml

1 820 Ft

9,1 Ft/ml
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer jóváhagyott terápiás javallat nélkül
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2020. decemberi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el