Szimpatika – Betegségek az oviban

A szülők gyakran nem ismerik fel azonnal a tüneteket, így Harsányiné dr. Incze Edit, a gyulai Szent László Gyógyszertár gyógyszerészének segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb gyermekbetegségek jellemzőit, és hogy milyen kórokozók állnak a háttérben.

Légúti megbetegedések

Leggyakrabban vírusfertőzés áll a háttérben, pl. nátha, influenza, amelyek a felső, illetve az alsó légutakat érintik. Míg a nátha banális fertőzés, enyhe lefolyású, vizes-átlátszó orrfolyás, tüsszögés, torokfájás vagy kaparás jellemzi, és általában nem okoz rossz közérzetet, addig az influenza 38 Celsius fok feletti lázzal is járhat, rossz közérzet, levertség, étvágytalanság, izomfájdalmak és száraz köhögés is kíséri.

Elkerülni mindkettőt a gyakori szellőztetéssel, kézmosással, az évszaknak megfelelő vitamindús táplálkozással és a réteges öltözködéssel lehet. A közösségekben nagyon fontos a közös használati tárgyak rendszeres fertőtlenítése.

Mindkét esetben javasolt az otthoni ápolás, pihenés, bőséges folyadékfogyasztás, és tüneti szerek használata. Mivel a kórokozó cseppfertőzéssel terjed, javasolt a kezdeti tüneteknél otthon tartani a kis beteget, de hőemelkedés vagy láz esetén már semmiképp nem tanácsos közösségbe vinni.

2-3 napnál tovább fennálló láz, vagy a tünetek súlyosbodása esetén bakteriális felülfertőzésre, szövődményre gyanakodhatunk, ekkor feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert antibiotikumra lehet szükség. Nátha szövődményeként gyakori az orrmelléküreg-gyulladás, a fülkürt hurut, a vele együtt megjelenő fülfájás, arcüreggyulladás, az influenzánál gyakori szövődmény a tüdőgyulladás.

Erre a korosztályra a szűkebb légutak, hörgők miatt tipikusan jellemző még a szintén vírusos eredetű KRUPP-os köhögés, amikor a gyulladás miatt a légutak beszűkülnek, és jellegzetes görcsös, sípoló hangzású, nehezített belégzés alakul ki, mely hideg levegő hatására enyhül. Kezelése mindenképpen orvosi ellátást igényel.

A bakteriális eredetű fertőzések jellemzője a gyulladással, gennyes folyamatokkal, fájdalommal, lázzal járó tünetek, sárgás-zöldes sűrű orrváladék vagy köpet, és hurutos köhögés, duzzadt nyirokcsomók is jellemezhetik a folyamatot a fertőzés helyétől függően. Ez utóbbiak kezelése szintén orvos feladata, antibiotikum és megfelelő tüneti szerek használatával.

Bőrtünetekkel is járó megbetegedések

Bárányhimlő: a bőrön, nyálkahártyákon megjelenő hólyagos, viszkető kiütésekkel járó heveny fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed, de a használati tárgyak is közvetítik. Lappangási ideje 14 nap, de már a kiütések megjelenése előtt is fertőz. A fertőző időszak kb. 2 hétig, a hólyagok pörkösödéséig tart. Kisgyermekek körében a leggyakoribb, zárt közösségekben járványszerű megjelenésre számíthatunk.

A kezdeti tünetekre jellemző a náthára vagy influenzára emlékeztető tünetek megjelenése, hőemelkedés vagy láz, majd a kiütések napokon át, folyamatosan jelennek meg.

Kezelése: elsősorban ágynyugalom, lázcsillapítás, védeni kell a gyermeket a vakarózástól (körmöket rövidre vágni, tisztán tartani), viszketést csökkenteni szájon át adható antihisztamin cseppel, hűteni a viszkető felületeket, hogy a hólyagok lehetőleg ne tudjanak felülfertőződni és heg nélkül gyógyuljanak.

A bárányhimlőn átesettek életre szóló védettséget szereznek, de a betegség súlyosabb lefolyású szövődményei miatt már évek óta elérhető és ajánlott a védőoltás beadása a betegség megelőzésére.

2019 szeptemberétől kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, a 13. és a 16. hónapban oltják a kisgyermekeket, így ennek a korosztálynak már ingyenessé vált az immunizálás.

A más korosztályú gyermekek esetén továbbra is elérhető az orvos által vényre felírt, patikában megvásárolható védőoltás, ami szintén 2 oltásból áll.

A betegségen át nem esett várandós nőkre veszélyes a vírus, a tervezett gyermekvállalás előtt nekik is javasolt az immunizálás!

Lepkehimlő- vagy pillangóvírus: szintén cseppfertőzéssel terjedő vírusos betegség. 6-10 napos lappangási időt követően hőemelkedés, hurutos tünetek, fejfájás jelentkezhet, majd főleg az arcon melegre kipiruló, lepke formájú foltok alakulnak ki, melyek aztán a végtagokon, törzsön is megjelenhetnek. Javasolt orvoshoz vinni a gyermeket, tüneti szerekkel csökkenthető a láz és viszketés. Általában enyhe lefolyású és szövődménymentesen gyógyul, de várandós nőkre veszélyes.

Ótvar: leggyakrabban kisgyermekeket érintő, bakteriális eredetű felületes, gennyes, fertőző bőrbetegség. Általában megfázásos betegségek esetén jelentkeznek a tünetek, főként az arcon. A kórokozó a szétkenődött orrváladék útján jut be a bőrbe a hámsérüléseken keresztül, majd apró, viszkető hólyagok formájában jelentkezik a bőrtünet, mely váladékozhat, és dörzsölés hatására mézszerű pörk is keletkezhet rajta. Vakarással továbbterjedhetnek a tünetek.

Kezelése: helyi fertőtlenítéssel, helyi hatású antibakteriális kenőcsökkel, ritkán szájon át adott antibiotikumra is szükség lehet. Szövődményként maradandó heg keletkezhet, ill. a kórokozó baktérium ritkán vesekárosodást is okozhat. A beteg gyermeket feltétlenül javasolt orvoshoz vinni, és közösségbe a gyógyulásig ne járjon.

Kötőhártya-gyulladás: közösségben gyakran előforduló betegség, melyet bakteriális és vírusfertőzés is okozhat. Tünetei: bepirosodott kötőhártya, duzzadt, a gennyes váladéktól összeragadó szemhéjak, égő-szúró érzés, és fényérzékenység is jelentkezhet.

Kezelése: mindenképpen orvosi kezelést igényel, vényköteles antibiotikumos, gyulladáscsökkentő szemcseppel kezeljük, a gyógyulásig naponta többszöri cseppentéssel. A gyermek közösségbe ez idő alatt nem járhat, mert a tünetei ugyan csökkennek a kezelés hatására, de fertőző marad. Fokozottan ajánlott fertőtleníteni a közös használati tárgyakat!

Emésztőrendszert érintő betegségek

Hasmenés, hányás: szintén gyermekközösségekben gyakran előforduló fertőző betegség, melynek hátterében vírus és baktérium is állhat, melyek pár napig tartó heveny tüneteket okoznak, hasi fájdalom, görcsök, vizes, bűzös hasmenés, levertség, étvágytalanság és esetleg hányás formájában. A baktériumok közül leggyakrabban a szalmonella okozza a tüneteket, melyek a fentiekhez nagyon hasonlóak, de itt jellemző lehet a magas láz is. A fertőzés kialakulhat fertőzött élelmiszerek, pl. tojás felhasználásával, vagy romlott, esetleg nem kellően hőkezelt élelmiszerrel, de szalmonellával fertőzött vagy hordozó személy útján is. A kórokozó széklettenyésztéssel kimutatható, orvosi kivizsgálás ez esetben is javasolt.

A hasmenés és hányás főleg kisgyermekeknél jelenthet veszélyt, az elveszített folyadék és elektrolitok miatt a só-vízháztartást veszélyezteti, ezért hamar súlyos kiszáradás léphet fel. Emiatt a gyakori kis mennyiségű folyadékpótlás, rehidrálás elengedhetetlen lehetőleg só- és elektrolitpótlás formájában, és ha szükséges, lázcsillapítás egészítse ki. Az emésztőrendszer munkáját könnyen emészthető, zsírszegény, vitamindús tápanyagokkal segíthetjük.

A Rotavírus-fertőzés gyakoriságának és kockázatainak csökkentésére pedig lehetőség van a félév alatti csecsemők aktív immunizálására védőoltás formájában, mely orvosi javaslatra és vényre a gyógyszertárakban elérhető.

A fenti fertőző betegségek megelőzéseképpen kiemelendő a személyes higiéné, a gyakori kézmosás fontossága, és javasolt az élelmiszerek fogyasztás előtti alapos megmosása, valamint a környezetünkben lévő használati tárgyak tisztán tartása, esetenkénti fertőtlenítése, ezáltal a kórokozó csíraszám jelentősen csökkenthető.

Minden esetben javasolt betegségek kapcsán a házi gyermekorvos felkeresése a diagnózis, a további terápia és a hiányzás igazolása miatt is.