Hogyan csillapítsuk a fájdalmat?

Szerző: Szentkuty Nikolett
Amikor erős fájdalmat érzünk, először a gyógyszeres fióktól remélünk megoldást. Ám nem mindegy, melyik gyógyszert milyen mennyiségben juttatjuk a szervezetünkbe. Arról, hogy bizonyos hatóanyagok miért válnak vénykötelessé, és hogy ki dönthet a gyógyszerek felhasználhatóságáról, dr. Szentiványi Mátyást, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatóját kérdeztük.

Május elsejétől újra vénykötelessé váltak az ibuprofén-tartalmú készítmények. Miért volt szükség erre az intézkedésre, milyen veszélyeket rejt magában ez a hatóanyag?

Az ibuprofén hatóanyag az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszercsalád tagja, amely közel 60 éve van forgalomban. Enyhe és középerős fájdalom csillapítására, gyulladás kezelésére, és a láz csökkentésére használjuk. 2006-ban vált ismertté, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása – nem egyforma mértékben – fokozza a szívinfarktus és a szélütés kockázatát. Egy másik nagy tanulmány is alátámasztotta, hogy napi 2400 mg-nál magasabb dózisban az ibuprofén a trombózisos események fokozott kockázatával társul. Ennek ismeretében Nagy-Britannia indítványozta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felülvizsgálati eljárást indítson. Az adatok teljességének áttekintése után az EMA Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottsága megállapította, hogy az ibuprofén magas napi összdózisa fokozza a szívinfarktus és a stroke kockázatát, ami nem figyelhető meg 1200 mg-nál alacsonyabb napi adag esetén.

Ezek alapján – a betegbiztonság érdekében – az OGYÉI indokoltnak tartotta a vény nélkül elérhető ibuprofén-tartalmú gyógyszerek esetén a napi adag 1200 mg-ban történő maximalizálását, illetve az olyan készítmények vénykötelessé történő átsorolását, amelyeknél a biztonságos dózis túllépésének veszélye fokozott, ilyenek a magas, 600 és 800 mg hatóanyag-tartalmú tabletták. Az ibuprofén sajátossága ugyanis, hogy vérszintje hamar lecsökken, 2-3 óra a felezési ideje. Ebből következik, hogy a fájdalomcsillapító hatása gyorsan elmúlik, és nem tart 12 órán át. A biztonságos napi 1200 mg megtartása a 600 vagy 800 mg-os ibuprofén készítményekkel nem valósítható meg, hiszen ha visszatér a fájdalom, a beteg mindenképpen bevesz egy újabb tablettát. Ezért nem megoldás a napi kétszeri bevétel előírása.

Ki dönthet arról, hogy mely készítmények esetén indokolt vényhez kötni azok felhasználását?

Minden tagállam nemzeti gyógyszerhatósága, Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet dönt a gyógyszerek kiadhatóságáról. A mérlegelés szempontjait az 52/2005. számú EüM rendelet tartalmazza, tehát jogszabályban rögzített, hogy melyik gyógyszer vényköteles és mi adható vény nélkül.

Elsősorban milyen típusú készítmények tartalmazzák ezt a hatóanyagot?

Ibuprofént a fájdalom- és lázcsillapítók tartalmaznak. Bizonyos gyógyszerek csak önmagában, míg mások az ibuprofén mellett egyéb hatóanyagot is tartalmaznak. A kombináció főként a megfázás kezelésére ajánlott. Gyerekeknek is adható a hatóanyag szirup formájában.

Milyen gyakorisággal bukkantak fel a mellékhatások a lakosság körében?

A klinikai vizsgálatokon kívül a mellékhatásokról akkor szerez a hatóság tudomást, ha azt az egészségügyi szakemberek vagy a betegek, a hozzátartozók bejelentik. Sajnos Magyarországon nagyon alacsony a jelentési hajlandóság, ezért a klinikai gyakorlatban a mellékhatások előfordulásának valódi gyakoriságát nem lehet megadni. Ráadásul eddig vény nélkül lehetett hozzájutni az összes ibuprofén tartalmú gyógyszerhez, és a vény nélkül kapható gyógyszerekkel kapcsolatban még kevesebb visszajelzés érkezik.

Milyen más hatóanyagokkal helyettesíthetőek az ibuprofént tartalmazó gyógyszerek?

Azoknak, akik eddig ibuprofén-tartalmú láz- és fájdalomcsillapítót használtak, nem kell változtatniuk. Közel 50 ibuprofén-tartalmú készítmény továbbra is vény nélkül kapható. A maximális 1200 mg napi adagban, pár napig szedve biztonságos a kezelés. A szívinfarktus és stroke kockázata a tartósan, nagy adagban történő szedés esetén nő meg. Erre elsősorban gyulladáscsökkentő kezelésnél, pl. reumás ízületi betegség fennállásakor van szükség. Ekkor is lehet ibuprofént szedni, de az orvosnak kell felmérnie a betege szív-érrendszeri állapotát, és előírni a kezelést. Ezért lettek a magas hatóanyag tartalmú készítmények vénykötelelesek. A beteg kórtörténetének és szív-érrendszeri kockázatának ismeretében az orvosnak kell döntenie, hogy ibuprofént vagy másik gyulladáscsökkentőt ír fel a mozgásszervi panaszokra.

Okozhat-e függőséget ez a hatóanyag?

Egyértelműen nem okoz függőséget.

Korábban épp azok a hatóanyagok voltak vénykötelesek, amelyek most felhasználhatóak az ibuprofén helyett. Mi indokolta a rendelkezés enyhítését, mennyiben tér el ezek működési elve az ibuprofénhez képest?

Minden bizonnyal arra gondol, hogy egyes metamizol hatóanyag-tartalmú készítmények nemrégiben ismét vény nélkül kaphatóvá váltak. A metamizolnak elenyésző a gyulladáscsökkentő hatása, viszont erősebb fájdalom- és lázcsillapító. Éppen ezért nem arról van szó, hogy most az ibuprofén helyett a másik hatóanyagot tartalmazó gyógyszert kellene szedni, hanem mérlegelni szükséges, hogy mely tünetek állnak előtérben, mi okozza azokat, majd ennek megfelelően kell gyógyszert választani. Fontos hozzátenni, hogy a láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentők közé még nagyon sok egyéb hatóanyag is tartozik. Egy részük vény nélkül is kapható, mások vényhez kötöttek. A gyógyítás művészete éppen abban áll, hogy meg kell találni az adott páciens számára a leghatékonyabb, és egyben a legkisebb kockázatot jelentő gyógyszert, figyelembe véve azt, hogy nem vagyunk egyformák.

Akik krónikus betegségük miatt szednek nagy mennyiségben ibuprofén-tartalmú készítményt, továbbra is elérhetik azt, amennyiben háziorvosukkal felíratják? Mi változik a gyakorlatban?

Természetesen a háziorvosok, illetve más szakorvosok továbbra is fel tudják írni a magasabb hatáserősségű, vagyis 600 és 800 mg hatóanyag-tartalmú ibuprofén-gyógyszereket. A gyakorlatban annyi változik, hogy nem a betegnek kell „meghatároznia” a saját szív-érrendszeri kockázatait, illetve valószínűsítenie, hogy probléma nélkül szedheti a gyógyszert, hanem az orvosa ítéli azt meg. Ugyancsak az orvos dönt arról, hogy meddig szükséges a gyógyszer szedése, meddig folytatható a terápia kockázat nélkül. A vénykötelessé történő átsorolás előtt az OGYÉI konzultált a háziorvosokkal is. Egy nem reprezentatív mintán végzett felmérés azt mutatta, hogy a háziorvosok háromnegyed része nagyon fontosnak vagy fontosnak tartja, hogy nyomon tudja követni betegei nem-szteroid gyulladáscsökkentő-szedését.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!