Miről ismerhetjük fel az allergiát?

A nyálkahártya duzzanata, továbbá a bőséges váladékozás, irritáció, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, a köhögés a leggyakoribb légúti panaszok közé tartozik. Nemegyszer a könnyezés, a kötőhártya, vagyis a szem nyálkahártyájának irritációja is együtt jár vele, és az érintettek nappalait és éjszakai pihenését is megkeseríti. Számos kiváltó oka lehet ezeknek a tüneteknek, a különböző kórokozók okozta légúti fertőzésektől kezdve a levegővel a légutakba kerülő, allergiát kiváltó anyagokig. Ez utóbbiak lehetnek vegyi szennyeződések, por, állati szőrök, tollak, atkák vagy gombaspórák is, de a leggyakoribb okok egyike a mikroszkopikus méretű virágporok. A pollenek váltják ki az ún. szénanáthát.

Ennek neve az angol, meglehetősen pontatlan, „szénaláz” kifejezésből (hay fever) ered, és arra utal, hogy a szezonálisan jelentkező pollenallergia egyik jellemző időszaka a nyár elején, „szénakaszáláskor” van, amikor a fűfélék virágzanak. Előtte kora tavasszal a barkás fák (éger, kőris, nyír, mogyoró, fűz), utána pedig nyári-őszi virágzású gyomok, például a fekete üröm és az elhagyatott földeken, építési területeken nagy tömegben megjelenő parlagfű okoz sokaknak allergiás panaszokat.

Miről ismerhetjük fel a légúti allergiát?

A tünetek nem specifikusak, nagyon hasonlóak, akár légúti fertőzés, akár allergiás irritáció váltja is ki azokat. Ezért érdemes a mégis meglévő néhány különbséget sorra venni, amiről megállapítható, éppen melyikkel van dolgunk.

Jelzésértékű először is az, hogy mikor jelentkeznek a náthás tünetek, és meddig tartanak: fel kell figyelni arra, ha mindig az év ugyanazon szakában betegszik meg valaki, és a panaszok több héten át is elhúzódnak. Az is fontos, hogy a nap melyik részében rosszabbodnak a tünetek: allergiára utal, ha szabadban, napközben intenzívebben jelentkeznek, de légkondicionált, szűrt levegőjű belső térben vagy pollenmentes helyre utazáskor, például tengerparton enyhülnek.

A nyálkahártya-irritáció jellegzetességeiben is van különbség. Az orrváladék például vírusos fertőzés esetén sűrűbb, sárgás, allergiánál viszont többnyire színtelen, vízszerű. A szénanáthát nem kíséri hőemelkedés, láz, és a köhögés is sokkal ritkább.

A légúti fertőzés esetén kevésbé jellemzőek a szemtünetek, szénanáthánál viszont igen gyakori a szem kivörösödése, viszketése, könnyezése, kötőhártya-gyulladása is. A légúti allergiát kísérhetik bőrtünetek is, bőrpír és kiütések. Allergiás asztma esetén száraz köhögés, mellkasi nyomás, nehézlégzés, mellkasi sípolás is jelentkezhet.

Mit tehetünk?

Az első lépés az, hogy minden érintettnek tudni kell, hogy melyik allergén váltja ki nála a tüneteket. Az allergia vizsgálatra tünetmentes időszakban kerüljön sor, allergológus és pulmonológus szakorvos végezheti el. Az adott allergén virágzási időszakában meg kell próbálni elkerülni a pollennel való találkozást, de ez nem egyszerű, hiszen a szél a termőhelytől akár száz kilométernyi távolságra is elviheti a mikroszkopikus virágporszemcséket. Ha mód van rá, legjobb az adott allergén növény virágzási idejére szervezni a nyaralást, pollenmentes helyen, például tengerparton vagy a hegyekben, bizonyos tengerszint fölötti magasság fölött. Aki ezt nem teheti, a levegő légkondicionálóval történő szűrésével, eső után vagy a hűvösebb, éjszakai, kora hajnali szellőztetéssel, gyakoribb hajmosással, az ágynemű sűrűbb cseréjével, oldalról is védő szemüveggel, maszkkal enyhíthet a tüneteken.

A tüneteket enyhítő készítmények alkalmazását tanácsos már a tünetek megjelenése, az allergén növény virágzásának tetőzése előtt elkezdeni.

A pollenallergia tünetei vény nélkül kapható, illetve házi szerekkel is enyhíthetők, több alternatív módszer is rendelkezésre áll, így például só- és fényterápia alkalmazásával csillapíthatók a panaszok, de kezelésük szakorvosi feladat. A gyógyszeres kezelés antihisztaminok, lokális szteroidok, nyálkahártya lohasztók alkalmazásával történik. Tartósan az allergén immunterápia (hiposzenzibilizálás) nyújthat gyógyulást.

Forrás: Budai Egészségközpont