Szimpatika – Természetes gyógymódok Magyarországon

Termálvíz vagy gyógyvíz?

A két fogalmat – bár szinonimaként is gyakran alkalmazzák őket – el kell különítenünk egymástól. Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. (Ez azt jelenti, hogy hazánkban kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.) Ezzel szemben gyógyvizeknek nevezzük azokat a vizeket, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak (nem feltétel tehát a meleg hőmérséklet). A gyógyvizeknek rendelet alapján engedélyezik az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezés használatát. Hatásuk széleskörű, használhatóak fürdő- illetve ivókúrára, sok esetben pedig mindkettőre alkalmas egy adott víz.

Kémiai összetételük alapján csoportosíthatóak, ez határozza meg, milyen betegségek gyógyítására alkalmasak.

* Egyszerű hévizek: kevés oldott anyagot tartalmaznak, különösen reumás megbetegedések ápolására használhatóak. Ilyenek Budapesten a Pünkösdfürdő, a Római-fürdő és Csillaghegy bizonyos forrásai.

* Egyszerű szénsavas vizek: 1 l vízben 1 g-nál több szabad szén-dioxid található. Ezek a savanyú vizek főként ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógyászati célra is felhasználják fürdő formájában. Ilyen források találhatók Maconkán, Mihályiban, illetve Répcelakon.

* Alkalikus vizek: főképpen nátrium-, és hidrokarbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. Ilyen a bükkszéki Salvus gyógyvíz, ami különösen magas hidrogén-karbonát tartalma következtében alkalmas többek között a cukorbetegség, a gyomorhurut, gyomorsavtúlképződés, légúti gyulladások és a dohányzási ártalmak enyhítésére. Szintén alkalikus vizek törnek elő Balfon, Gyulán, Makón, Mezőtúron, Szegeden és Szolnokon, hogy csak egy párat említsünk.

* Földes, meszes vizek: kalcium, magnézium-, és hidrokarbonát-ionokat tartalmaznak, ezek révén alkalmasak a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják. Sok budapesti fürdőben használják ezeket: a Gellértben, a Lukácsban, a Rácz és Rudas fürdőkben, meszes kutakat találunk Esztergomban, Mohácson, Székesfehérváron és Kékkúton.

* Kloridos vagy konyhasós vizek: nátrium- és kloridionokat tartalmaz . Alkalmazzák reuma, valamint a női szervek betegségeinek gyógyítására, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat. Ilyen források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán, Pesterzsébet.

* Alföldi sziksós tavak: hasonló hatásúak, mint kloridos vizeink, ilyen például Dunapataj, Gyopáros és Kakasszék.

* Keserűvizek: jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumot, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtó hatásuk közismert. Ilyen például a tiszajenői Mira keserűvíz, ami enyhe béltisztító hatású, átmossa a bélcsatornát, leoldja a nyálkahártyáról a gyulladásos váladékot, eltávolítja a hurutot okozó baktériumokat és ezek bomlástermékeit, végül a széklettel együtt kiüríti. Hasonló hatású budaörs környéki vizeket is ismerünk.

* Vasas vizek: fürdőként használva a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén ivókúra javasolt, például a parádi Clariss- és István-forrásból vagy a mohai Stefánia-forrás vizéből.

* Kénes vizek: fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő jó hatással van a reumás betegségekre és egyes bőrbetegségekre. Ilyen források Budapesten az Imre, a Lukács és a Rudas fürdő egyes forrásai, valamint Aranyosfürdő, Balf, Erdőbénye, Harkány és Mezőkövesd több fúrt kútja.

* Jódos – brómos vizek: ezek az elegyek sok millió évvel ezelőtt tengeri algák és alacsonyabb rendű állatok elpusztulása folyamán oldódtak vizeinkbe, melyek gyakran konyhasót is tartalmaznak. Alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. Híres közülük a sóshartyáni Jódaqua gyógyvíz, ami literenkénti 19 g sótartalma révén jól használható az anyagcserefolyamatok javítására, elősegíti a húgysav, a nehéz fémsók (ólom, higany stb.), mint mérgek kiürítését, a golyva gyógyítását, jótékony hatással van a pajzsmirigyre. Hasonló források találhatók Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Pesterzsébeten.

* Radioaktív vizek: rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés, és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatásuk van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét, a néphit szerint fiatalító hatásúak. Ilyen források a Rudas, az Imre, a Gellértfürdő forrásai, Eger, Miskolctapolcai, és a Hévízi-tó.

Mindezekből láthatjuk, mennyire szerteágazó gyógyvizeink hatása, így ha egészségesen pihensére, frissülésre vágyunk, bátran használjuk valamennyit, ha pedig betegségben szenvedünk, válasszuk az annak legmegfelelőbbet, hiszen szinte nincs olyan panasz, amire ne találnánk orvosságot hazánk vizei között.

Összeállításunk második részét holnap olvashatják.