Szimpatika főoldal

Gyógyszerész állította össze az eredeti receptjét

A kóla eredetéhez, történetéhez kell visszanyúlni ahhoz, hogy megértsük, honnan eredhet ez a javallat. John Pemberton amerikai gyógyszerész találmánya a Coca-Cola: 1884-ben először egy kokainos borral próbálkozott, majd az egy évvel később bevezetett alkoholtilalom hatására 1886-ban állt elő jóízű, alkoholmentes szénsavas frissítő italával. Pemberton maga gyógyitalként árulta a készítményét, idegesség, fejfájás, emésztési zavarok ellen, sőt, szerelmi serkentő hatást is tulajdonított neki. Érdekesség, hogy a Coca-Cola egyik konkurense, a szintén több mint százéves múltra visszatekintő, Amerikában népszerű Dr. Pepper üdítő fogyasztásának ugyancsak jótékony hatást tulajdonítottak, egy régi reklámja egyenesen a hosszú élet titkaként ajánlotta. Természetesen ezt a gyógyhatást sem sikerült alátámasztani, de a gyümölcsízű üdítő népszerűsége azért töretlen.

Miből van a kóla?

A kóla eredeti receptje elvileg szupertitkos, de azért a legfontosabb összetevői (a koffein- és kokaintartalmú kokalevél kivonat, kóladiószirup és citromsav) ismertek. A mai kólaváltozatok (köztük a legnagyobb, a szintén gyógyszerész, Caleb Bradham által összeállított Pepsi-Cola) kóladió-kivonatot már nem tartalmaznak, a kokalevelet pedig a kokain kivonása után használják fel, így a kokain már az eredeti, nagyon csekély mennyiségben sincs az összetevők között. A jellegzetes ízt glükóz-, fruktóz-, kukoricaszirup, citromsav és citrusolajok, karamell, fahéj, vanília és egyéb természetes ízesítők adják, a frissítő hatást pedig a szénsav és a hozzáadott koffein nyújtja.

Így hathat a kóla a szervezetre

A gyógyhatást semmi sem igazolja, viszont érdemes végig gondolni, hogy mi az, amit valóban tapasztalhatunk a hatására. A „klasszikus” változat markáns összetevője a cukor: egy deci kólában több mint 11 gramm cukor van. Ez a mennyiség tartós, rendszeres fogyasztás mellett elegendő ahhoz, hogy extra kalória-bevitelként hozzájáruljon az elhízáshoz, a fogak romlásához, a cukorbetegség kialakulásához is. A szénsav puffadást, hasi görcsöket okozhat, a kóla koffeintartalmát pedig tanácsos figyelembe venni a napi koffeinbevitelnél, hiszen a szokásos kávé, csoki, esetleg energiaital mellett ez is ártalmas, a vérnyomást növelő, dehidratáló hatású mennyiséget tehet ki.

A kóla foszforsavat is tartalmaz, ami rontja a szervezetbe jutó kalcium hasznosulását, így árthat a csontrendszernek.

Folyadékpótlásra nem ideális a kóla

Azok, akik kedvező egészségi hatást tulajdonítanak neki, a kólát hagyományosan leginkább hányással, hasmenéssel járó betegség esetén ajánlják, mondván, hogy pótolja a folyadékveszteséget, energiát adó tápanyagot biztosít. Azonban a kólával történő folyadékpótlás nem a legszerencsésebb. Koffeintartalma miatt ugyanis egyben vízhajtó hatású is, a cukorral biztosított tápanyag pedig megterhelheti a betegség miatt amúgy is igénybe vett szervezet anyagcseréjét, hirtelen megemelheti a vércukorszintet, a szénsav pedig izgathatja a gyomrot, ugyanakkor az elvesztett ásványi sókat, káliumot, nátriumot nem megfelelően pótolja. Hányás, hasmenés utáni folyadék- és ionpótlásra legjobbak az erre a célra készített rehidratáló italok vagy az egyszerű ásványvíz, esetleg tea csipetnyi sóval.

Forrás: Budai Egészségközpont