Anyanyelvükön sírnak a babák

2020. 01. 15.
Éppen tíz éve annak, hogy 2009-ben Dr Kathleen Wermke, a würzburgi egyetemi klinika fejlődéskutatója kollégáival azzal került a címlapokra, hogy tanulmányukban rámutattak: a francia és a német babák másképpen sírnak. A különbséget a sírás dallama, hanglejtése alapján állították fel, így derült ki, hogy a német kisbabák a német nyelv intonációját utánozzák, vagyis magasról haladnak a mélyebb hanglejtés felé, míg a francia babák éppen fordítva, a mély hangoktól haladnak a magasak felé. Bár ebben a korban a babák még bármilyen nyelvet meg tudnak tanulni, már az anyaméhben hallják az anyanyelvüket, így amikor világra jönnek, átveszik annak intonációit.

A német orvos a 80-as években kezdte megfigyelni és rögzíteni a babák sírását, abban az időszakban, amikor az általánosan elfogadott csecsemőgondozási irányok szerint a baba sírása csak vészjelzés és akkor hangzik fel, amikor valami gond van. Persze az anyák sosem kételkedtek abban, hogy a babáik sírását érdemes kutatni, ezért sokan megengedték, hogy a doktornő rögzítse a gyermekük sírását.

Mára Dr Wermke laborjában mintegy félmillió felvétel őrzi a babahangokat, amelyeket a világ legkülönfélébb újszülött osztályain rögzítettek orvostanhallgatók Kínától Kamerunig. A felvételekhez egyetlen babát sem hagytak sírni, a diákok feladata volt, hogy mindig ott teremjenek az adott kórház újszülött osztályának szobáiban, ha meghallották a picik sírását. Az általuk rögzített anyag szolgált alapul a későbbi kvantitatív akusztikus elemzéshez, amely azt vizsgálta, milyen tényezők alakítják az újszülöttek által kiadott első hangokat. Azok a babák, akiknek az édesanyja olyan tonális nyelvet beszél, mint például a mandarin, komplex dallamot tudnak produkálni sírás közben, míg a svéd újszülöttek sokkal inkább kántálósan sírnak.

De mi értelme van ennek az egésznek?

Ezek a tanulmányok nemcsak szimplán érdekesek, de a babák sírása azt is megmutatja, hogyan alakul ki a beszéd előtti kommunikáció, illetve az orvosoknak is segít bizonyos fejlődési rendellenességek kiszűrésében. A hallás és az utánzás alapfontosságú a nyelvi fejlődés szempontjából. A várandósság harmadik trimeszterére a magzat már hallja az édesanyja hangjának ritmusát, dallamát, de mivel a szövetek és a magzatvíz elfedik a pontos szavakat, ezért a ritmika határozza meg számára a nyelvet.

Amikor a baba megszületik, utánozni kezdi az anyaméhben hallott hangokat.

Tulajdonképpen olyan ez, mintha bedobnának minket egy ismeretlen nyelvi környezetbe: meg kell tanulni a szavakat, azok jelentését, a nyelvtant, a hangokat. Ez így egyszerre túl sok, a ritmika azonban segít a megértésben.

Abban tehát teljesen egyetértenek a nyelvtudósok és a fejlődéskutatók, hogy nagyon sok minden kell, hogy történjen egy kisgyermek fejlődésében ahhoz, hogy kimondja az első szót.

A würzburgi kutatócsoport legfrissebb megfigyelési eredményei szerint az újszülöttek nemcsak hallják a nyelv ritmikáját, de utánozzák is azt.

A kutatást vezető Dr Wermke hangszórókkal teli laborjában a számítógépén játsza le és hallgatja vissza a rögzített babahangokat, amiket egy szoftver apró pici részekre bont, gyakorlatilag ízekre szed és grafikonszerűen jelenít meg a képernyőn. Az így lebontott hangok íveiből tudja megállapítani a kutató, hogy a hallott babahang milyen nyelvet utánoz. Például a kicsi ívű, hosszan lejtő hangból már ilyen korán meg tudja állapítani, hogy német lesz belőle. Egy egészséges újszülött napról napra formálja, rakosgatja egymásra ezeket az íveket, hangokat és szépen lassan kialakul először a sok, sok gügyögésből álló babanyelv, amiből aztán később az első szavait is megformázza majd. A sok ö és á hang után a babák egészen hamar képeznek mássalhangzókat is, például ahogyan az ajkaikat összenyomják, hamar m hangokat hallatnak, amelyekből nem is olyan sokára kimondják, hogy “mama”. A legtöbb nyelvben ez az egyik legkönnyebben megformázható szó és kimondani is könnyű.

Vannak azonban babák, akiknél ez a folyamat leáll, vagy el sem kezdődik, mert hallási nehézséggel jönnek világra. A würzburgi klinikán most azt kutatják, milyen hatással van ez a sírásra és a gügyögésre. A kutatás során 150 újszülöttet vizsgálnak, előbb életük első hetében, majd 2,5 hónapos korukban, egy részük teljesen egészséges, másik részük viszont hallási nehézséggel született. A vizsgálat arra fókuszál, hogyan lehet ilyen pici korban visszabillenteni a nehezen halló babákat a rendes kerékvágásba, mi a legmegfelelőbb terápia ilyenkor.

És hogy mit tehetünk azért, hogy a babánk még ügyesebben gügyögjön és majd amikor eljön az ideje, meg is szólaljon? A válasz egyszerű: mondókázás, éneklés és sok, sok odafigyelés mellett beszélgessünk a babával, megéri és meghozza a gyümölcsét!

Forrás: famiily.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!