Hinni a Mikulásban!

2019. 12. 05.
Szerző: Szabó Veronka
343. december 6-án hunyt el Szent Miklós, a kis-ázsiai Myra püspöke, akit a későbbi korokban a keresztények a gyermekek, a tengerészek, a kereskedők és a gyógyszerészek patrónusaként tiszteltek. Miklóst a legendák az elesettek bőkezű támogatójaként őrizték meg, ebből eredően pedig emléknapja – december 6. – a nyugati kultúrkörben a gyermekek megajándékozásának ünnepe lett. A "Mikulás" tehát nagyon is valóságos személy volt.

Anya! Ugye nem csapsz be? - Csattan a mondat. Megrémülök, vajon mit csináltam rosszul, hogy lebuktunk?

Kiderül, hogy csak a Mikulásnak szánt postai csomag feladásának időpontjára vonatkozik a számonkérés, s még nem illant el a csoda. Talán ez az utolsó év, hogy a kisebbik gyermekem még hisz a Mikulásban, aztán buldózer képében jön egy felvilágosult gyermek, és összetöri a varázst. Emlékszem, a bátyja cinkos mosolyára, amikor még el akarta hinni, hogy létezik a nagy szakállú, de már kiszagolta a csalafintaságot. Azóta persze rájött. De nem árulta el a huginak, sőt idén is megírta a saját listáját, még rajzolt is hozzá. Szó nélkül végignézte, ahogy akkurátusan megcímezzük a borítékot, hogy a posta biztosan eljuttassa az Északi-sarkra.

Én pedig izgatottan készülök, mint mindig: antikolt szélű, amolyan Mikulás hangú levelet körmölök, illetve gépelek, hogy le ne bukjak a kézírásommal. A nagy napon, előre megalkotom a Mikulás által megcsócsált almát, hogy csak ki kelljen cserélni az adott pillanatban. Ezt a tapasztalatot az első szülőként megélt Mikulás ünnepen szereztem: gyerek a kádban, itt a pillanat! Amilyen halkan csak tudom, kinyitom a bejárati ajtót, az előszoba szekrényben minden előre bekészítve vár: ajándék, piros csomag, minden jóval megtömve. Csomag a kis bakancsba, illetve mellé, mert ekkorka cipőcske bizony hamar megtelik. Bár ha őszinte akarok lenni, ennyi minden, még apáéba sem férne el. A lépcsőház állandó lakója Fikusz Benjámin köszöni a pohár vizet, de a roppanós és szemtelenül piros almát már nem kéri. Jobb híján, nekiállok viharosan falni a szerencsétlenségemre óriási almát és csak reménykedni tudok, hogy nem most indul el a szomszéd!

Talán jövőre már nem lehetek én a titkos, piros kabátos láthatatlan csoda. És ez bizony fáj.

 

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!