Meglepetések a tanév végére – Apaszemmel

Szerző: Küttel Dávid
A nyári szünidő kezdetekor fellélegzünk, de szerintem ezzel nem vagyunk egyedül ezen a bolygón. Azokban a családokban, ahol már iskolás a gyermek, ott van izgalom a jegyek miatt. Megesik, hogy otthon marad a tornacucc, létezik reggeli balhé, elfelejtett különóra, késés, hiszti, vita stb... Na de szerencsére mindennek vége abban a pillanatban, ahogy elindul a szünidő.

Számomra ez a június telis-tele volt meglepetésekkel.

Ádám leérettségizett, méghozzá ragyogó eredménnyel, és úgy néz ki az emelt szintű matekja is elég jól sikerült, így nagy eséllyel felveszik a kiszemelt szakra.

Gergő tavasszal letette a jogsit a tervezett idő előtt, mindenféle pótvizsga és pótóra nélkül. Ez utóbbinak köszönhetően egész jól megúsztam anyagilag.

Bence tizenhat évesen megcsinálta a német érettségijét, Borcsa pedig kiváló vizsgákkal és szuper tempóban zárta a negyedik félévet az egyetemen. Az ötödikes Dávid idén került nyolcosztályos gimibe, ahol az emelt szintű óraszámok és követelmények ellenére kitűnő lett. Réka tanulmányai meglepetést nem okoztak, ám az évvégi balettgála és a hazahozott kerámia-alkotások bizonyítják, hogy nem fölöslegesen járt egész évben különórákra, és már látható, hogy neki lételeme az alkotás és az előadóművészet. A reáltárgyakban szerzett érdemjegyei és a tényleges tudása alapján az ő esetében az emelt szintű matek érettségit már most kizárhatjuk a távlati tervekből.

Nekem pedig szokás szerint annyira feltorlódtak a teendőim, hogy „meglepetésből” kikapcsoltattam otthon a netet. Ezzel irgalmatlan rövid idő alatt, számomra eleddig elképzelhetetlen mértékben csökkent az apai tetszési indexem. Az egész úgy kezdődött, hogy egymás után két hónapban elszórtam az otthoni internet-előfizetéshez tartozó számlákat (is), ennek hatására a szolgáltató a harmadik hónap közepén kikapcsolta a netet. Történetesen az egész családom otthon volt, mindenki a maga korosztályának megfelelően a neten lógott... volna, ha lett volna a házban internet. A cikk megírásáig a tartozást rendeztem, de a szolgáltató átláthatatlan rendszerének köszönhetően nem tudtam még elintézni a szolgáltatás visszaállítását, ami nem sokat javított otthoni megbecsülésemen.

Az igazi meglepetés számomra viszont az volt, hogy Dávid az utolsó tanítási napra engem még májusban felajánlott szülői segítőnek. Az iskolai hagyomány szerint ők minden évben ezen a napon bográcsban főznek az iskolaudvaron. Dávidom pedig szemfülesen beíratta velem ezt a napot a naptáramba, így nem lehetett kihátrálni a feladat elől. Szerencsére, mert kiváló délelőttöt tölthettem az osztályával. A gimnáziumi főzőversenyen minden csapatnak különböző népek ételét kellett elkészíteni, szabad tűzön. Mi Kínát húztuk, így mézes-zöldséges csirkét főztünk bográcsban. Kiválóan szórakoztam, lógtam a munkahelyemről, kettesben voltam egy egész délelőttöt Dáviddal, és legalább nála visszaszereztem a teljes apai becsületemet, amit az internet-előfizetéses fiaskóval elbuktam.

Mindig sejtettem, hogy bármit el lehet készíteni szabad tűzön, de abban biztos vagyok, hogy a gyerekekkel együtt főzni óriási élmény, és nekik ez sokkal fontosabb annál, hogy elintéztem-e az internet visszakapcsolását!

Ajánlom Önöknek is ezt a receptet a nyári szünetre: kevesebb wifi, több családi kerti parti!

Anya gondolatait itt olvashatják.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!