Szimpatika – Az éltető D-vitamin

Melyek a D-vitamin legfőbb forrásai, és miért nehezebb bejuttatni a szervezetbe, mint a többi vitamint?

Először is tudni kell, hogy a D-vitamin - amit egy zsírban oldódó vitaminként ismerünk -, tulajdonképpen nem is vitamin, hanem lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. A napfény segítségével a szervezetünk saját maga állítja elő. Mivel a téli hónapokban a napsütéses órák száma jelentősen csökken, így rendszerint a lakosság D-vitamin-szintje a tél végére már nagyon alacsony. Pótlás nélkül könnyen hiányállapot alakulhat ki. Bár az élelmiszerek közül a D-vitamin megtalálható zsíros halakban, májban, tojásban, tejtermékekben, margarinban, de csak viszonylag kis mennyiségben tartalmazzák, így csupán az étkezéssel nem tudjuk biztosítani a szükséges mennyiséget. Ha szükséges, az orvos is felírhat D-vitamin-készítményt, de az utóbbi években jelentősen megnőtt a vény nélkül kapható készítmények száma is.

Miért szükséges mindenképp pótolni a D-vitamint?

Több kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre is hatással van. Szerepe van a kalcium- és foszfátanyagcserében, elősegíti a kalcium beépülését a csontokba. A vér kalciumszintjének befolyásolásával az izomműködésre is kedvezően hat. Hozzájárul a fogak egészségének fenntartásához. Jelentős szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban, segít a kórokozók elleni védekezésben, csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát. D-vitamin-pótlással könnyebben legyőzzük például a náthát, influenzát. Ezeken kívül a D-vitamin-hiány szerepet játszhat szív- és érrendszeri problémák, és a cukorbetegség kialakulásában is. De kapcsolatba hozható a daganatos megbetegedésekkel is. Mivel az egész szervezetünkre hatással van, így létfontosságú, hogy megfelelő mennyiségben legyen jelen a szervezetünkben.

Mikor alakulhat ki, és milyen hatással van az emberi szervezetre a D-vitamin-hiány?

A téli időszakban a napfény hiánya miatt nem termelődik elegendő D-vitamin a szervezetben. Egyes felmérések szerint a hazai lakosság 90-95% százaléka szenved D-vitamin-hiányban a tél végére. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban levertebbek vagyunk, sokaknál depresszió alakul ki - ezt az állapotot is a D-vitamin-hiánynak tulajdonítják. Ugyanakkor nyáron is kialakulhat hiányállapot, hiszen ahhoz, hogy elegendő D-vitamin termelődjön, naponta mintegy 15-30 percet kellene a napon töltenünk. Erre sokaknak nem jut elég ideje, vagy a nap káros hatásaitól félve különböző fényvédőket használnak, amelyek viszont gátolják a D-vitamin termelődését.

Milyen módon és milyen mennyiségű D-vitamin fogyasztása indokolt télen?

Egyrészt fogyasszunk D-vitamin-tartalmú élelmiszereket, azonban csak táplálékkal lehetetlen fedezni a szükséges mennyiséget, ezért további forrásokra van szükség. Ma már nagyon sok D-vitamin-tartalmú készítményt lehet kapni. Ezek egy része vényköteles gyógyszer, de léteznek étrend-kiegészítő termékek is, amelyek szabadon megvásárolhatóak. A legújabbak az olívaolajos változatok, amelyek a D-vitamint oldott formában tartalmazzák, így a szervezetben jól hasznosulnak. A hiány megelőzésére gyermekeknél 1 éves korig 400-1000 NE/nap; 1-18 éves kor között kb. 500-1000 NE/nap adagra van szükség; egy átlagos felnőttnek napi 2000 NE/nap ajánlható. Túlsúlyosak esetében, illetve idős korban ez az érték magasabb is lehet, mint ahogy kismamák esetében is.

Van-e valamilyen változás a D-vitamin megítélésben és ajánlott napi mennyiségében orvosi szempontból az utóbbi néhány évben?

Határozottan kijelenthető, hogy a D-vitamin szerepe felértékelődött az elmúlt években, egyre több kutatás bizonyítja, hogy a csontanyagcserére kifejtett hatásán kívül számos más élettani folyamatban is szerepe van. Hiánya nem csak a csont- vagy izomműködés zavarában nyilvánul meg, hanem sok más betegség kockázata is fokozódik. Míg korábban inkább azt hangsúlyozták, hogy zsíroldékony vitaminként felhalmozódhat a szervezetben, így túladagolható, ma már inkább a vitaminhiány áll a szakmai ajánlások középpontjában. Ennek a szemléletnek a hozadéka, hogy az ajánlott napi adagok lényegesen megnövekedtek, és hogy egyre több D-vitamin-tartalmú készítmény jelenik meg a piacon.

Milyen tünetei lehetnek a vitamin túladagolásának?

Túladagolás akkor következhet be, ha hónapokon keresztül napi 10000 NE feletti mennyiséget viszünk be gyógyszer vagy étrend-kiegészítő formájában. Ha betartjuk a maximális adagolást, ami felnőtt embernél napi 4000 NE értékben van meghatározva, nem kell tartanunk túladagolástól. Ha mégis kialakul a hipervitaminózis, a következő tünetekkel kell számolni: hányás, hányinger, hasmenés, gyengeség, idegesség, megemelkedik a vér kalciumszintje, súlyosabb esetben törékennyé válnak a csontok, a vesekőképződés kockázata megnő.

Meddig érdemes kiegészítő vitaminnal támogatnunk a szervezetünket?

A téli időszakban, október végétől április elejéig mindenkinek indokolt a D-vitamin-pótlás. Kisgyerekeknek 1 éves korig, terhesség és szoptatás alatt viszont egész évben javasolt D-vitamin szedése. Ugyancsak több pótlásra van szüksége azoknak, akik például folyamatosan zárt helyen dolgoznak, ezáltal kevés időt töltenek a napon. Bizonyos betegségekben is fokozottan kell figyelni a megfelelő D-vitamin-mennyiségre, például krónikus csont-, vese- és májbetegség, és bizonyos daganattípusok, főleg emlő- és vastagbélrák esetén.