Szimpatika – Tartós agykárosodást is okozhat a hőguta

A szervezet hosszan igyekszik kompenzálni a magas hőmérsékletet, a hőszabályozás révén, leginkább hőleadás formájában, párologtatással, izzadással, a bőr ereinek tágításával. A túlmelegedés kezdetén piros arc, piros, meleg bőr jellemzi az állapotot. „Fedetlen fővel, hosszabb ideig a napon tartózkodva, az agy egészen egyszerűen túlmelegszik, fokozódik az agyban a nyomás, melynek következtében az agyhártya izgalom tüneteit észlelhetjük, fejfájás, émelygés, hányinger, kábultság, szédülés formájában. Túl a bőr nap okozta rövid és hosszú távú károsodásain, nagyon gyorsan potenciálisan életveszélyes állapotot is okozhat” – mondja a szakorvos.

Míg a napszúrás hosszú távú egészségkárosodás nélkül néhány napon belül gyógyítható, a hőguta már tartós agykárosodást okozhat, sőt nem egyszer halállal végződik.
 
„Amennyiben a napszúrást kapott személy nem kapja meg a megfelelő ellátást, sőt, továbbra is a napon tartózkodik, kitéve testét a továbbhevülésnek, a kompenzációs mechanizmusok kifáradnak, a hőleadás zavart szenved. A korábban piros, meleg bőr szederjessé és hideggé válik, az izzadás megszűnik, a test hőmérséklete egyre emelkedik, 39-41 Celsius fokot is elér, szapora szívverés észlelhető, majd egyre fokozódik a tudat beszűkülése, a fejfájás, hányinger mellé előbb kábultság, bágyadtság, gyengeség, csökkent koncentrációkészség, tarkó kötöttség, később eszméletvesztés társul. Ebben az állapotban már mindenképpen orvosi segítségre van szükség, nem ritkán hosszabb kórházi kezeléssel” hívja fel a figyelmet.
 
Mi a teendő napszúrás esetén?
 
Míg csak napszúrásra utaló tüneteket észlelünk, otthoni ellátás is elegendő. Az első és legfontosabb teendőnk a beteg elhelyezése egy szellős, hűvös, lehetőleg besötétített szobában, az agynyomás csökkentése érdekében enyhén, kb. 30 fokban megemelt felsőtesttel fektetve, hideg vizes borogatással a test hűtése (ez segít a test maghőmérsékletének csökkentésében), folyadékpótlás hideg vízzel, illetve elektrolitpótlás sóval. Néhány napos pihenés után a napszúrást kapott személy maradványtünet nélkül gyógyul, míg hőguta esetén, még ha túl is éli a beteg, sok esetben agykárosodással kell számolnunk.
 
Bizonyos betegségben szenvedők érzékenyebben reagálnak a nyári nagy melegre, könnyebben kapnak napszúrást. A csecsemők, kisgyermekek, valamint az idősek, illetve a krónikus betegek, cukorbetegek, szívbetegek, általános érelmeszesedésben szenvedők gyakrabban érintettek. Munkájuk miatt sok időt a szabadban töltők, vagy hosszabb versenyek során a sportolók is veszélyeztetettek.
 
Az enyhe tüneteknél is gyanakodjunk
 
„Megelőzésben, túl azon, hogy ne tartózkodjunk fedetlen fővel hosszan a napon, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, az izzadás során elvesztett elektrolitok pótlása, a könnyű anyagból készült, jól szellőző ruházat, a világos, leginkább fehér fejfedő segít. Már enyhe tünetek jelentkezéskor is gyanakodjunk, hogy esetleg napszúrással állunk szemben, és mihamarabb keressünk árnyékos, hűvös helyet és igyekezzünk hűteni testünket. Hosszú távú sportversenyeken kiemelten fontos a megfelelő frissítés, hűtés. Viseljünk világos napellenzős sapkát, melyet be is vizezhetünk, futás, kerékpározás során, a legnagyobb kánikulában sportruházatunkba tehetünk néhány jégkockát a frissítő állomáson. Ha lehetőség van rá karjainkat, fejünket, nyakunkat mossuk meg hideg vízzel. Erre a legtöbb versenyen van lehetőség” – részletezi.
 
Hőgutát természetesen nem csak nyitott helyen, napsütésben lehet kapni, hasonlóan végzetes lehet zárt, szellőzésmentes helyen, extrém magas hőmérsékleten, nem megfelelő ruházatban tartózkodás is. Gondoljunk csak a forró autóban felejtett gyermekek, kutyák tragédiájára.

Forrás:  Budai Magánorvosi Centrum