Nosztalgia – Anyaszemmel

Drága férjem családi krónikáját olvasva, és a régi képeket nézegetve kerített hatalmába egy érzés, hogy életünk melyik pillanata jellemez vajon bennünket, melyik az a kép, ami megmarad az unokáinknak, melyik fotót fogják előhúzni, ha rólunk mesélnek majd a gyerekeiknek?

Persze tudom, hogy nem papírképek lesznek, és valószínűleg nem egy-kettő, hanem több ezer kép lesz, ami a családunkról a „felhőben” megtalálható, de akkor is lesz néhány, amire azt mondják: nézzétek, de jó kép, itt a nagypapátok mind az öt testvérével, és milyen szépek a dédszüleitek!

Lesznek fotók, ahol nagyon fiatalok a dédszülők, és egy-két-három-négy kisgyerek mosolyog a kamerába egy fővárosi társasház tetőtéri lakásában vagy a balatoni kertben, jó néhány képen pedig a régi Városliget látszik. Dédmama ölében majdnem mindig van kisbaba, dédpapa pedig egyre több hangszerrel és gyerekkel muzsikál a fotókon. Találnak majd albumot „szeleburdi vakáció” címmel, ahol a dédszülők már hat gyerekkel indulnak nyaralni, a családfő éppen egy mikrobuszt pakol teli csomagokkal, egy hadseregnyi biciklit rögzít az utánfutón, dédmama kéttáskányi szendvicset oszt éppen egy erdő közepén, vagy pelenkáz egy farönkön.

Lesz olyan kép is (nemrég készült anyósoméknál a három gyerekük népes családjairól), ahol erősen kell majd gondolkozni, ki kicsoda, mert a tizenhárom gyerekből egyik lesz a nagyi vagy a nagypapi, a nyolc felnőtt között pedig az üknagyszülőket is megtalálják majd.

Később olyan képek kerülnek elő, ahol már ősz hajszálak vegyülnek dédiék hajába (bár ők ritkán láthatók), négy sármos pasi, egy gyönyörű fiatal hölgy, egy szépséges kislány és egy cuki kutya veszi körül őket, egy tó partján állnak, vagy egy zöld spalettás házikó előtt. Egyre többször már csak két gyerek szerepel a fotókon, fürdenek, bicajoznak, lovagolnak, korcsolyáznak, kirándulnak, kertészkednek. A nagyobbak már autóval, robogón, udvarlóval, barátnővel, haverokkal, kosárpályán, szörfdeszkán láthatók, és azokon a családi fotókon, ahol együtt ülnek majdnem felnőttként is egy szülinapi torta körül, vagy egy pikniktakarón a tóparton.

És ígérem, találnak majd olyan képet is, ahol az egész család, Apa, Anya, hat kisebb-nagyobb gyermek és Maia kutya együtt szépen mosolyog a kamerába, épp úgy, ahogy a családi történelemkönyvben elődeink a múlt évszázadban…

Apa emlékeiről itt olvashatnak.