Mi a vesekő?
Módosítva: 1/15/2008 1 perc BetegségekVeseÖsszes cikk
A vesekövek olyan megkeményedett kristálycsomók, melyek a vizeletképző és elvezető szervekben alakulhatnak ki általában azért, mert felborul az egyensúly a folyadék és az oldott anyagok között felborul. A veséknek kell megtartaniuk a megfelelő mennyiségű vizet a szervezetben, és egyidejűleg eltávolítani a használhatatlan anyagokat a szervezetből. Ha ez az egyensúly nincs rendben, a vizelet túlterhelődik különböző olyan anyagokkal, melyek nem tudnak feloldódni a vízben.
A létrejött kis kristályok ilyenkor lassan egybetapadnak, és fokozatosan több rétegben egymásra rakódnak és így köveket alkotnak. A vesekő hónapokig, de néha évekig is nőhet, mielőtt problémákat okozna. A vesekövek ugyanakkor nem egyformák, színük a kémiai összetevőktől függ (a legtöbb sárga vagy barna). Alakjuk lehet kerek, egyenletlen felszínű vagy szétágazó is, de méretük is változatos: a homokszemcsényitől a golflabdányiig terjedhet. A vesekövek károsíthatják a vesét, ami nagyrészt a kő elhelyezkedésétől és méretétől függ. A problémák megelőzése érdekében fontos, hogy eltávolítsuk azokat.
Vesekő bárkinél kialakulhat, a legveszélyeztetettebbek a 20 és 60 év közötti férfiak: 100 veseköves betegből 80 férfi. A problémára való hajlam öröklődhet. Életmód szempontból a hosszan tartó elégtelen folyadékbevitel jelent komoly kockázati tényezőt: nagyon forró napok, heves izzadás és kevés folyadékbevitel vesekő kialakulásához vezethet. Ezért is nagyon fontos többek között, hogy igyunk sokat a melegben, különösen, ha a szabadban vagyunk. A húgyutak elzáródása és a visszatérő húgyuti gyulladások, bélbetegségek és különböző örökletes betegségek is növelik a kockázatot. A mozgásképtelen embereknek szintén magasabb az esélyük a vesekövek kialakulására.
A legfontosabb tehát, hogy állandóan sok folyadékot igyunk, főleg vizet, legalább napi 2 litert, de inkább többet. Hogy eleget iszunk-e, annak megállapítására vizeletünk színének megfigyelése is alkalmas lehet: a sötét, sárga vizelet arra utal, hogy több folyadékot kell fogyasztanunk. A vizelet reggel, amikor sűrű, mindig sötétebb, de ezután egész nap világosnak kell lennie.
Vesekő bárkinél kialakulhat, a legveszélyeztetettebbek a 20 és 60 év közötti férfiak: 100 veseköves betegből 80 férfi. A problémára való hajlam öröklődhet. Életmód szempontból a hosszan tartó elégtelen folyadékbevitel jelent komoly kockázati tényezőt: nagyon forró napok, heves izzadás és kevés folyadékbevitel vesekő kialakulásához vezethet. Ezért is nagyon fontos többek között, hogy igyunk sokat a melegben, különösen, ha a szabadban vagyunk. A húgyutak elzáródása és a visszatérő húgyuti gyulladások, bélbetegségek és különböző örökletes betegségek is növelik a kockázatot. A mozgásképtelen embereknek szintén magasabb az esélyük a vesekövek kialakulására.
A legfontosabb tehát, hogy állandóan sok folyadékot igyunk, főleg vizet, legalább napi 2 litert, de inkább többet. Hogy eleget iszunk-e, annak megállapítására vizeletünk színének megfigyelése is alkalmas lehet: a sötét, sárga vizelet arra utal, hogy több folyadékot kell fogyasztanunk. A vizelet reggel, amikor sűrű, mindig sötétebb, de ezután egész nap világosnak kell lennie.
A vesekövek olyan megkeményedett kristálycsomók, melyek a vizeletképző és elvezető szervekben alakulhatnak ki általában azért, mert felborul az egyensúly a folyadék és az oldott anyagok között felborul. A veséknek kell megtartaniuk a megfelelő mennyiségű vizet a szervezetben, és egyidejűleg eltávolítani a használhatatlan anyagokat a szervezetből. Ha ez az egyensúly nincs rendben, a vizelet túlterhelődik különböző olyan anyagokkal, melyek nem tudnak feloldódni a vízben.