Szimpatika – A seprűvéna nem csak szépséghiba

Télen több réteg ruhát veszünk magunkra, nadrágok, harisnyák takarják el testünk szépséghibáit, tavasszal azonban mi magunk is újjászületünk és többet mutatunk meg magunkból. Sokan azonban éppen ebben az időszakban kezdik el rosszul érezni magukat, hiszen végtagjaikon megjelent elszíneződött, megdagadt ereket, a seprűvénákat már nem tudják tovább takargatni. Az egészen kicsi, a bőrben normálisan is meglévő kapillárisok kitágulnak és láthatóvá válnak: ezek az úgynevezett pókhálóvénák, seprűvénák.

„Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, hiszen több tényező is befolyásolhatja a seprűvénák kialakulását – fogalmazott Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A mozgásszegény életmód, várandósság, fogamzásgátló szedése, testsúlygyarapodás és öröklött hajlam is okozhatja. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb figyelmet a seprűvénáknak, pedig ez komplex érsebészeti kezelést igényel, hiszen idővel súlyosabb érsebészeti problémákat is okozhatnak”.

A házi gyógymódokhoz, vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A technika fejlődésének köszönhetően ma már olyan modern visszérműtétek is léteznek, amelyek fájdalommentesek és nem tart hetekig a gyógyulási időszak. A seprűvénák kezelésére háromféle módszert szoktak alkalmazni - intézménytől, technikai felszereltségtől, emberi erőforrástól függ, orvos és páciens melyiket választja.

„A beavatkozás típusa függ az értágulat nagyságától, típusától, elhelyezkedésétől. Kezelhetjük injekciós módszerrel, vagy más néven szkleroterápiával, rádiófrekvenciás tűvel, illetve lézerrel, és alkalmazhatjuk a különböző módszerek kombinációját is. Ezek mind fájdalommentesek, altatást, érzéstelenítést nem igényelnek és hegek sem maradnak a kezelések után. Fontos azonban, hogy részletes érsebészeti vizsgálat és ultrahangos diagnosztika történjen, hiszen így lehet kezelni az alapbetegséget, amely a vénás elégtelenséget és a bőrelváltozást okozta” – tette hozzá az érsebész szakorvos.

A leginkább elterjedt kezelési mód a szkleroteápia (érelzárás), amely során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendeznek az érbe, amely az érfalat károsítja, ennek következtében pedig a kezelést követő kompresszió (rugalmas pólya, kompressziós harisnya) hatására az érfal összetapad. Az ér idővel felszívódik és a vér más irányban, egészséges ereken keresztül áramlik tovább.

Nyugat-Európában gyakran rádiófrekvenciás tűvel kezelik a seprűvénákat, de Dr. Szabó Attila elmondta, a Magyarországon is elérhető módszerrel arcon kialakuló értágulatokat, a rosaceat is kezelni lehet. A vékony tűn keresztül – amely nagyfrekvenciájú rezgés által hőt bocsájt ki - roncsolják a kapilláris erek falát és azok tartalmát. A beavatkozás után azonban nem tapasztalható égés, bőrelhalás vagy pigmentáció. Bármely bőrtípus és testrész esetében is elvégezhető, de kerülendő nikkel-allergia, terhesség, pacemaker viselése és fertőző bőrbetegségek jelenlétekor.

Lehetséges még a lézerfény alkalmazása: a bőrön keresztül elzárják a kitágult ereket, amelyek idővel teljesen felszívódnak. Ez a kezelés nem minden bőrtípusnál alkalmazható, mellékhatás-mentes végzése nagy szakértelmet igényel.

A szakember mindhárom esetében azt javasolja, néhány hétig kerülni kell a napsugárzást, a szoláriumozást, a megerőltető fizikai megterhelést, néhány napig pedig kompressziós zoknit, harisnyát kell viselni.

Mit tehet a seprűvénák ellen?

• Mozogjon rendszeresen: a séta, a kerékpározás és az úszás különösen hatékony.
• Táplálkozzon kiegyensúlyozottan, kerülje el a túl nagy súlyfelesleget.
• Ülőmunka esetén rendszeresen álljon fel néhány percre és mozgassa meg a végtagjait, járjon nyirokmasszázsra.
• Ne fürödjön, inkább zuhanyozzon, jó hasznát veheti a hideg-meleg váltózuhanynak.
• Figyeljen a megfelelő folyadék- és vitaminpótlásra (C-, E- és K-vitamin a legfontosabb a véredényfal erősítése miatt).