Az érinthetetlennek tűnő nyolc óra

2016. 11. 18.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A multinacionális vállalat, ahol a gyerekkori barátnőm dolgozik, erősen gondolkodik azon, hogyan tudná otthonra kiszervezni a munkát. Fél éve számolja, hogy milyen munkaköröket lehetne otthon is végezni, mennyibe kerülne neki hozzájárulni az otthoni munkavégzéshez, és mennyibe kerül neki így, fenntartani egy sokemeletes irodaházat. Felméréseket készít, kérdőíveken tudakolja a dolgozók véleményét. Azt kérdezi például, hogy a dolgozók szerint mi a legjobb és mi a legrosszabb az otthoni munkavégzésben.

Én tudom a választ, mert újságíróként egész életemben otthon dolgoztam. A szerkesztőségekbe csak értekezni jártam be. Mondhatom, hogy az otthoni munka pártján állok. Biztosan tudom, hogy ugyanazt a feladatot feleannyi idő alatt el lehet végezni akkor, ha nem beszélgetnek, telefonálnak, kávéznak, teáznak, kérdezgetnek az ember körül. Csak arra kell figyelnie, amit csinál.

Persze tudom én, hogy nem minden munka végezhető otthon is. Acélt nyilván nem lehet a kisszobában önteni, miként utat, házat sem lehet ekképp építeni. Azt is tudom, hogy nem mindenkinek az otthona alkalmas munkára. De biztos vagyok benne, hogy a számítógépek, mobiltelefonok és az internet korában sokkal több munkát lehetne hazatelepíteni, s akár részmunkaidőben végeztetni.

Én részmunkaidő párti vagyok. Több embernek lenne valóságos munkája, ha nem egyetlen munkavállalóról akarnának lehúzni minden bőrt. Több kisgyerekes anyuka mehetne vissza dolgozni úgy, hogy a gyerekei sem látnák ennek kárát. S ez a munkáltatónak is jobban megérné. A manapság oly divatos napi tíz-tizenkét órás munkaidő teljesen felesleges. Miként az elsősöknél az öt, nyolcadikosoknál a hét órás tanítás. Az emberi agy nem képes ennyi időn át jól teljesíteni. Elfárad, hibázik, lelassul. A fáradt ember ideges, ingerült, betegségre hajlamos.

A Melbourne-i Egyetem kutatásai szerint például negyven felettieknek 25 órát és maximum 3 napot kellene dolgozni ahhoz, hogy maximális hatékonysággal végezhessék a feladataikat, és a mentális egészségüket is megőrizhessék. A szociológiai kutatásokból pedig az derül ki, hogy akik megtehetik ezt, sokkal kiegyensúlyozottabbak, mert össze tudják egyeztetni a munkát a magánélettel, és többet is sportolnak, így egészségesek és boldogabbak is.

Jó, a heti huszonöt óra munka a vágyak birodalmába tartozik. Az azonban biztos, hogy heti 55 óránál többet egyszerűen nincs értelme dolgozni. Már a nyolcórás munkanap is túl sokat kivesz az emberekből, és már középtávon is több kárt okoz a dolgozónak és munkaadónak egyaránt, mint amennyi előnnyel jár. Aki pedig azt állítja, hogy ő napi tíz-tizenkét órát dolgozik, az nem mond igazat. Talán ennyit van bent a munkahelyén, talán ennyi időn át tesz úgy, mintha dolgozna.

Vannak helyek, ahol tudják ezt. Hollandiában például a munkavállalók 46 százaléka dolgozik heti 36 óránál kevesebbet. A foglalkoztatásnak ez a formája különösen népszerű a nők körében, háromnegyedük él a lehetőséggel. Svédországban is egyre komolyabban fontolgatják a hatórás munkanapok bevezetését. Sőt, sok helyen már ki is próbálták, s ahol kipróbálták, kiderült, hogy ha az emberek kevesebb időt töltenek a munkahelyükön, netán otthon dolgoznak, sokkal hatékonyabbak, kreatívabbak, kiegyensúlyozottabbak, ritkábban betegszenek meg.

A göteborgi Toyota-központban már 13 éve hatórás a munkanap. Kevesebb a hiányzás, és több a nyereség. Igaz, hogy ebben a hat órában a dolgozóik nem internetezhetnek, minimálisra csökkentették az értekezletek számát, és általában véve is mindent, ami elvonhatná az emberek figyelmét a munkától. A dolgozók így is motiváltabbak, és sokkal intenzívebben dolgoznak.

Az, hogy pontosan mennyi időt tölt el egy alkalmazott a munkahelyén, egyáltalán nem függ össze azzal, mennyire lesz versenyképes a termék vagy szolgáltatás, amelyet előállít. A németek átlagosan 35,3 órát szánnak munkára egy héten. Németország mégis a világ 4. legversenyképesebb országa a Világgazdasági Fórum számításai szerint. Ezzel szemben a gazdasági válságból kilábalni képtelen görögök heti 42 órát töltenek a munkahelyükön.

Miért ragaszkodnak mégis a világon annyi helyen a minimum nyolcórás munkaidőhöz?

Nem elavult szemlélet ez?

De, szerintem az.

Miért ne focizhatna egy menedzser munkaidő alatt, ha utána sokkal eredményesebben vezeti a tárgyalást? Miért ne szaladhatna le a pénzügyről Gizike egy spinning órára a közeli fitneszterembe, ha utána sokkal gyorsabban elkészíti a havi összesítést? Arról nem is beszélve, hogy a havi összesítésnek igazán mindegy, hogy az irodában, vagy otthon, munkaidő alatt, esetleg utána csinálják-e meg. Miért ne tervezhetne az építész laptopjával az ölében a Balaton partján, fordíthatna mondjuk szakkönyvet a fordító a tengerparton?

Miért e ragaszkodás a nyolc órához? Ki találta ezt ki?

Nos, 90 éve, Henry Ford vezette be a heti 5 napos, napi 8 órás munkaidőt. Ford újítása hideg közgazdasági számításon alapult, amely akkor így tette lehetővé, hogy a termelést a csúcsra járassák. Ma azonban, majd száz évvel később, a robotok, a számítógéppel vezérelt csúcs technológiák, a kommunikációs eszközök korában ez már egy kicsit elavult.

A nyitólapról ajánljuk

Júliusi akció

Béres Magnézium 250 mg + B6 filmtabletta

90 db

2 680 Ft

29,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Imodium® 2 mg kemény kapszula

20 db

1 170 Ft

58,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Flebaven® 1000 mg tabletta

60 db

4 790 Ft

79,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sperti Preparation H® végbélkenőcs

25 g

2 340 Ft

93,6 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

NiQuitin® Minitab 4 mg préselt szopogató tabletta

20 db

1 810 Ft

90,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Otrivin Rapid Menthol 1 mg/ml adagoló oldatos orrspray

10 ml

1 960 Ft

196 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Blend-a-dent extra erős protézisrögzítő krém

47 g

1 245 Ft

26,5 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

AkusTone fülspray

15 ml

2 145 Ft

143 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszköz*

Millandjoy tabletta

100 db

2 850 Ft

28,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Voltaren Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

20 db

2 260 Ft

113 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Salvequick® Tyúkszemtapasz

6 db

585 Ft

97,5 Ft/db
Orvostechnikai eszköz*

Calcium-Sandoz® pezsgőtabletta

20 db

1 520 Ft

76 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Gynoxin® 200 mg lágy hüvelykapszula

3 db

2 140 Ft

713,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dassergo 5 mg filmtabletta

30 db

1 700 Ft

56,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nurofen® 200 mg gyógyszeres tapasz

2 db

2 190 Ft

1095 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Fenistil 1 mg/g gél

50 g

2 240 Ft

44,8 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Valeriana Relax lágyzselatin kapszula

60 db

2 820 Ft

47 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Datif PC® Neo bukkális tabletta

40 db

1 610 Ft

40,3 Ft/db
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2020. júliusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el