Szimpatika – Ki marad otthon a beteg gyerekkel?

Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett valamilyen más családtag, például nagyszülő vigyáz a gyermekre. Ennek egyik oka lehet, hogy a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, amely arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80 százalék) – írja a Profession.hu kutatása nyomán a Napi.hu portálja.


Megfigyelhető, hogy a két végpontban, az alacsonyabb beosztásban dolgozók és a felsővezetők esetében a legnehezebb annak megoldása, hogy otthon maradjanak a beteg gyerekkel. Előbbi esetben a munkavállalók is félnek, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbinál a helyettesítésre nincs szinte soha megfelelő lehetőség - fogalmazott Sámson Dorottya, a Profession.hu szakértője. Sok cégnél szerencsére már belátták a helyzet megoldásának fontosságát és amennyiben a munkakör engedi, adnak lehetőséget az otthoni munkavégzésre ilyenkor. Egyes vállalatok akár a táppénzes időszakban is teljes bért fizet a dolgozóinak, extra juttatásként - tette hozzá Sámson Dorottya.

A témával kapcsolatban a nepszava.hu portálja így ír: Amennyiben otthon kell maradni a gyermekkel, a szabadság vagy a táppénz közül lehet választani. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is – szabadság kivétele sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja a kieső munkavállaló nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell – magyarázta dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza.

A szabadság előnye viszont – folytatta dr. Mihovics Lívia -, hogy annak időtartamára távolléti díj jár, vagyis a munkavállaló megközelítően olyan mértékű díjazásban részesül mintha dolgozna. Így amennyiben a munkáltató hozzájárul a szabadság kiadásához, úgy a munkavállalónak gyakorlatilag nincs keresetkiesése.

A gyermek lebetegedése esetén gyermekápolási táppénz (GYÁP) igénylésére jogosult a munkavállaló. Ezt az anya és az apa egyaránt igényelheti, fontos feltétel azonban, hogy csak a gyermekét saját háztartásában nevelő szülők igényelhetik. Ennek időtartamát a gyermek életkora határozza meg: egy éves korig korlátlan, 1-3 éves kor között évente 84 naptári nap táppénz jár egy gyermek után, 3 és 6 éves kor között évenként 42 naptári nap, 6 és 12 éves kor között pedig évenként 14 naptári nap jár gyerekenként (ilyenkor a naptári év helyett a gyermek születésnapjától számítják az év kezdetét). Tizenkét éves kor fölött nincs olyan társadalombiztosítási eljárás, ami automatikusan járna. A gyermekápolási táppénz összege ugyanúgy kerül kiszámításra, mint a saját jogon járó táppénz.

Forrás: Weborvos