A mononukleózis vagy csókbetegség oka és tünetei

A mononukleózis vagy csókbetegség okai és kialakulása

A mononukleózis (latinul mononucleosis infectiosa) egy vírusos megbetegedés. Az esetek nagy részében az Epstein-Barr vírus (EBV) váltja ki, amely a herpeszvírusok közé tartozik, de okozhatja más vírus is, például a Cytomegalovírus. Az EBV tízből kilenc embert megfertőz élete során legalább egyszer, és a 19-25 éves korosztályban általában mononukleózisos tüneteket vált ki.

Előfordulhat a mononukleózis gyerekeknél?

A mononukleózis gyerekeknél is előfordulhat, azonban a legtöbb esetben tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel jár. Ha előfordulnak tünetek, könnyű őket összekeverni a felső légúti megbetegedésekkel. Szerencsére a gyerekeknél nem szokott súlyos problémákat okozni a mononukleózis.

A mononukleózis terjedése

A mononukleózis tipikusan nyál útján terjed, ezért hívják csókbetegségnek. De természetesen nemcsak csókkal terjed, a cseppfertőzés egyéb formái is előfordulnak. Egy nem kellő alapossággal elöblített pohár vagy egy körbeadott vízipipa is átadhatja a vírust. A betegség leggyakrabban a fiatal felnőttek körében terjed, időnként járványszerűen.

A cseppfertőzéssel elkapott vírus először a nyálmirigyekben szaporodik fel, majd onnan terjed át a véráramon át a további szervekre. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is képes életben maradni, másokat megfertőzve. Ezen túl a vírus képes a gyógyulás után is megbújni a szervezet sejtjeiben, amely később a betegség kiújulását okozhatja. (Ezt nevezik reaktivációnak.) Sajnos nincs mononukleózis elleni vakcina, így nem lehet megelőzni a betegséget.

Jó hír viszont, hogy a korábbi fertőzés azonban általában védettséget jelent.

A mononukleózis tünetei

A mononukleózis lappangási ideje egy-másfél hónap, amely alatt már képes fertőzni. A tünetek súlyossága között óriási különbségek lehetnek. Van, aki lényegében érzékelhető tünetek nélkül átesik a betegségen, mások hosszú hetek alatt gyógyulnak csak meg. Bizonyos tünetek adott esetben hosszú hónapokig is fennállhatnak. A leggyakoribb tünetek az alábbiak:

• Rossz közérzet, levertség: súlyosabb esetben a beteg alig képes elhagyni az ágyat. 
• Hőemelkedés vagy láz: sok esetben kezdetben alacsony láz vagy hőemelkedés jelentkezik csak, a magas láz később jelenik csak meg, és akkor is inkább esténként.
• Torokfájás: legtöbbször hamar jelentkezik, súlyossága eltérhet. Megnehezítheti az evést és az ivást.
• Mandulagyulladás, sűrű lepedék a gyulladt mandulákon
• Fej- és hátfájás
• Fokozott izzadás
• Izom- és ízületi fájdalmak
• Duzzadt nyirokcsomók a nyakon és hónaljban
• Hányinger, hányás
• Hasi fájdalom
• Bőrpír (előfordulhat, hogy a betegséget félrediagnosztizálják, és bakteriális fertőzést sejtve antibiotikumot írnak fel. Ilyenkor bőrpír jelenhet meg további tünetként).

A mononukleózis meddig fertőz?

A betegség lefolyásától is függ, hogy a mononukleózis meddig fertőz. A vírus ugyanis mind a lappagási időszakban, mind a tünetek fennállása során képes fertőzni. A válasz tehát az, hogy a vírus a megfertőződéstől a beteg gyógyulásáig képes másokra is átterjedni. Aki lassabban gyógyul meg a betegségből, az hosszabb ideig képes másokat megfertőzni.

A mononukleózis szövődményei

A mononukleózis a test lényegében minden szervére és szövetére képes kiterjedni. Súlyosabb megbetegedés esetén komoly szövődményeket tud okozni:

• A lép megnagyobbodása és gyulladása, amely így kibújik a bordakosár alól, és kitetté válik a mechanikai sérüléseknek. Ezekben az esetekben indokolt az óvatosság, a lép megrepedése esetén ugyanis nagyon súlyos vérzés is felléphet.
• Megnagyobbodott, begyulladt máj (hepatitis). Erre gyakran csak a megemelkedett májenzimszintből lehet következtetni, nagy ritkán sárgaság is előfordulhat. A máj ugyanúgy képes kirepedni, ezért ilyenkor is kímélni kell a hasat a mechanikai erőhatásoktól.
• Szív- és érrendszeri szövődmények: súlyos esetekben akár szívozomgyulladás és szívritmuszavar is kialakulhat.
• Megváltozhat a vérkép (innen is kapta a betegség a nevét, ugyanis tipikusan megnő a mononukleáris sejtek száma).
• Megnőhet a vesekő kockázata.
• Beszűkülhetnek a felső légutak, amely megnehezítheti a légzést.
• Ritkán érintheti az idegrendszert, gyulladásos megbetegedéseket okozva (sclerosis multiplex, ideggyulladások, agyhártyagyulladás).

A súlyos szövődmények szerencsére ritkák. Az enyhébb szövődmények pedig a betegség elmúltával maguktól is megszűnnek.

A mononukleózis kezelése

A betegség általában magától gyógyul néhány héten belül. A mononukleózist nem lehet közvetlenül kezelni antivirális szerrel, hanem meg kell várni, amíg az immunrendszer legyőzi a fertőzést. Ehhez fontos, hogy kíméljük magunkat, sokat pihenjünk, illetve sok folyadékot fogyasszunk. A sport és a megterhelő fizikai aktivitás tehát kerülendő.

Ugyanúgy kerülendő az alkoholfogyasztás, illetve azok a gyógyszerek is, amelyek a májban bomlanak le. Összességében tápanyagokban, vitaminokban gazdag, májkímélő étrend javasolt.

A tünetek kezelésére van viszont lehetőség. A lázcsillapítók, fájdalomcsillapítók és nem-szteroid gyulladáscsökkentők például jó szolgálatot tehetnek. A súlyos torokfájást pedig lokális fertőtlenítő szerekkel lehet kezelni.

Amennyiben komoly szövődmények jelentkeznek, adott esetben kórházi felügyeletre és kezelésre is szükség lehet, de ez ritka. Ha súlyos tüneteket tapasztalunk tehát, érdemes orvoshoz fordulni, aki aztán eldönti, hogy van-e esetleg szükségünk további kezelésre.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható fájdalomcsillapítókat!

Borítókép: freepik.com