Szimpatika – Ez az egyik legnehezebben kezelhető betegség

Egy kutatásból kitűnt, hogy mindkét nem körében a testtömegindex-szel és az életkorral arányosan nő a különböző betegségek kialakulásának kockázata. Vagyis, minél idősebb valaki és nagyobb a BMI-je, annál valószínűbb, hogy többféle betegségben szenved. Hosszútávon visszafordíthatatlan betegségek is kialakulhatnak, egyebek között szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, a vérzsír kóros átrendeződése, stroke, csont- és ízületi gyulladás, alvási apnoe, daganat, epehólyag betegség, meddőség stb. - írja a Weborvos.

A kövérség egészségügyi következményei és társadalmi költségei országokat rendíthetnek meg. Ugyanakkor a világon egyszerre van jelen éhínség és elhízás. Becslések szerint az összes társbetegségekkel együtt az egészségügyi kiadás 15-18%-ért az elhízás (GDP 1%-a) a felelős.

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra az európai lakosság 80%-a lesz túlsúlyos. Ebben a körben hazánkban legrosszabb a helyzet.

Az OECD 2014-es felmérése szerint vezetjük az európai toplistát, ugyanis minden harmadik magyar lakos elhízott – mondta el a XIX. Önkormányzati Egészségügyi Napok őszi konferenciáján dr. Pados Gyula PhD. c. egyetemi docens, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára.

Miként sorolta, nemcsak a Föld különböző országaiban drámai a helyzet, például az uniós adatok igencsak meglepőek. Az európai régió mind az 53 országának túlsúlyra és elhízásra vonatkozó adatait a WHO vizsgálta. A következő megállapításra jutott. "A lakosságot óriási mértékű elhízásválság veszélyezteti."

Az elhízásnak számos következménye lehet. Ami biztos, hogy nő a morbiditás és a mortalitás, csökken az elhízottak produktivitása és funkcionalitása. Fokozódnak az egészségi állapot romlása miatt erre fordított kiadások, amelyek hatványozottan főleg idősebb életkorokban jelentkeznek. Végül szociális és gazdasági diszkrimináció is megfigyelhető, amibe bele értendő a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés, illetve diszkrimináció, a szociális aktivitás csökkenése, illetve a képzésekben történő részvételi aktivitás mérséklődése.

Az elhízás költségei számos szinten jelentkezhetnek, mint például direkt-, indirekt-, szociális-, meg személyes kiadások és életminőségbeli változások szintjén.

A citált vizsgálatban résztvevő szakemberek nők és férfiak testtömegindexére vonatkozó 2010-es adatokat 2030-as prognózisokkal vetettek össze. Túlsúlyról 25-ös, elhízásról pedig 30-as testtömegindex felett beszélnek. A szakemberek szerint Írországban szinte minden felnőtt túlsúlyos lesz 2030-ra. A férfiak 91 százaléka, a nők 83 százaléka lesz túlsúlyos a 2010-es 76, illetve 56 százalékhoz képest, míg az elhízottak aránya a férfiaknál várhatóan 27, a nőknél 57 százalék lesz, ami 3, illetve 34 százalékos növekedést jelent.

Nagy-Britanniában a nők 63 százaléka lehet túlsúlyos és egyharmada elhízott, a brit férfiaknak pedig a háromnegyede lesz túlsúlyos és 36 százalékuk elhízott. Görögországban, Spanyolországban, Svédországban, Ausztriában és Csehországban a 2010-es adatokhoz viszonyítva jóval többen lesznek túlsúlyosak, mint 2010-ben. Görögországban, az igazán mediterrán étkezés ellenére akár meg is duplázódhat az elhízottak száma.

Azért pozitívumot is vizionáltak. Hollandiában például a 2010-es 54 százalékhoz képest a férfiaknak kevesebb, mint a fele lesz elhízott 2030-ban, 2 százalékkal kevesebb, alig 8 százalék a túlsúlyos. A 2010-es 13 százalékkal szemben a nőknek már csak 9 százaléka küzd majd túlsúllyal.

A kormányoknak a jelenleginél többet kell tenniük ahhoz, hogy az egészségtelen táplálkozás marketingjét korlátozzák, az egészséges ételeket elérhetővé tegyék.

Az elhízás egyik legnehezebben kezelhető betegség, legalább olyan súlyos, mint a carcinoma, csak hosszabb ideig tart. Gyógyszer nincs rá, enyhítésére főleg a diéta marad.

Forrás: Weborvos