A kutatócsoport "molekuláris tetoválásnak" nevezte el az új  technológiát, amely valójában egy újonnan felfedezett kémiai  reakciótípus: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (kétfoton-lézerrel)  "tetoválják" a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba.
Az  időzíthetőség mellett a fénnyel aktiválható molekulákra alapozott  eljárás előnye a rendkívüli precizitás, hiszen a szerek hatása egyedi  sejtekre és azok alkotóira korlátozható, akár szubmikrométeres - az  emberi hajszál átmérőjének kevesebb, mint századrésze - pontossággal is.
Mindez  nagy áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen  egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása  is nagymértékben hozzájárulhat a tanulási folyamatok és a memória  vizsgálatához vagy az egyes pszichiátriai kórképek, valamint az  alkohol-, nikotin- vagy drogfüggőség terápiás kezeléséhez - olvasható a  közleményben.
Málnási-Csizmadia András, a kutatócsoport vezetője  szerint a "molekuláris tetoválás" óriási jelentőségre tehet szert a  fejlődés- és sejtbiológiában is, mivel a pontos lokalizációnak  köszönhetően a gyógyszerek hatása és mellékhatása is csupán a kijelölt  célterületen mutatható ki, így új kísérleti lehetőség nyílik alapvető  sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére. Emellett olyan  hatóanyagokat is vizsgálhatnak a módszer segítségével, amelyek egyébként  mérgezőek, és az eddigi eljárások esetén a kísérleti állat  pusztulásához vezetnének.
A kutatócsoport eredményeit a rangos Chemistry&Biology tudományos folyóirat április 23-i száma címlapon közölte.
Forrás: Hirado.hu